Jól érzékelhető a munkaerőpiacon a vírusválságot követő gazdasági visszarendeződés: a legfrissebb KSH adatok szerint rekordszinten a foglalkoztatottság, a WHC Csoport saját tapasztalatai alapján pedig újra munkaerőhiány sújt több ágazatot is, mely akár a további gazdasági növekedést is lassíthatja. A vállalat a termelőszektorban jelenleg is közel 1300 betöltetlen álláshelyre keres munkavállalót, de a folyamatos dinamikus bővülés miatt az üzleti szolgáltató központokban, IT területen, illetve a szálloda- és vendéglátóiparban is rengeteg jelenleg a nyitott pozíció.
A legfrissebb GDP adatok mellett, a foglalkoztatottságra vonatkozó statisztikák is azt jelzik, hogy Magyarország gazdasága a tavalyi meredek visszaesést követően ismét elérte a 2019-es, pandémia előtti teljesítményt. Ez a munkaerőpiacon is érzékelhető, hiszen számos szektorban visszatért a korábban jellemző munkaerőhiány.
„Vannak olyan munkaerőpiaci területek, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a világjárvány, sőt inkább még növekedést is hozott, ilyen például az IT, ahová jelenleg is, ahogyan a korábbi években, több tízezer szakembert keresnek a cégek. De ilyen az üzleti szolgáltatóközpontok, SSC-k, BSC-k területe is, melyen megállíthatatlannak tűnik a bővülés, hiszen 2020-ban is több mint tízezer új munkahely keletkezett a szektorban. Más területek, mint amilyen a termelés vagy a szálloda- és vendéglátóipar, jobban megszenvedték a válságot, hiszen átmenetileg rengeteg munkahely megszűnt, viszont mostanra ezekben az ágazatokban is újra munkaerőhiány tapasztalható” – hívta fel a figyelmet Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.
A magyar tulajdonú, munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel, diák- és nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatással, illetve bérszámfejtéssel foglalkozó WHC Csoport csak a termelőszektorban működő ügyfelei számára jelenleg közel 1300 nyitott pozícióra keres munkaerőt, de számos álláshelyre toboroznak szellemi foglalkozású munkavállalót is, főként az említett informatikai és üzleti szolgáltatóközpont területekre.
A chiphiány bizonytalanságot okoz, de egyelőre nincs leépítés az autóiparban
A sajtóban megjelenő hírekkel összhangban a WHC tapasztalata is az, hogy a Magyarországon működő autóipari cégek számára is jelentős kihívást jelent a félvezető alkatrészek globális hiánya. Azonban az autóipari gyártók sem gondolkodnak egyelőre létszámleépítésben, inkább a meglévő munkaerő megtartására törekszenek, hiszen általánosságban újra munkaerő vezérelt piac alakult ki, a munkavállalók ismét válogathatnak és a stabilitást, kiszámíthatóságot biztosító munkaadók előnyt élveznek ebben a versenyben.
Szükség van külföldi munkaerőre is
Egyes hiányterületeken a WHC Csoport szerint a külföldi, nem Európai Uniós államokból érkező munkavállalók enyhítést jelenthetnek. Rájuk a gazdasági növekedés ütemének fenntartása, és a hazánkba érkező rengeteg munkahelyteremtő beruházás kiszolgálása érdekében is nagy szükség van. A vállalat szerint a szabályozott és biztonságos keretek között megvalósuló munkaerőkölcsönzés jó megoldás, hiszen kellő rugalmasságot biztosít a munkaadók számára, és rengeteg adminisztrációs terhet vesz le vállukról. A WHC éppen ezért üdvözli, hogy a kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt szigorúan szabályozott keretek között elősegítse a külföldi munkaerő szerepvállalását. Az erről szóló 407/2021. (VII. 8.) rendelet szeptember 1-jén lép hatályba, mely többek között szigorú minősítéshez köti a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.
„A WHC Csoport célja, hogy összekösse a munkát keresőket a foglalkoztatókkal, elősegítve így azt is, hogy minden magyar ember boldogulhasson itthon. Az látszik jelenleg, hogy a foglalkoztatottság rekordszinten van, de még mindig rengeteg a betöltetlen állás bizonyos szektorokban ez pedig már a gazdasági növekedés ütemének fenntartását is veszélyeztetheti. Ezen gazdaságpolitikai célok és a kívánt GDP növekedés elérése érdekében, amihez számos jóléti intézkedést is kötött a kormány, jó eszköz bizonyos szektorokban a kölcsönzött külföldi munkaerő célzott alkalmazása. A kormány a most hatályba lépő rendelettel és az abban meghatározott szigorú kritériumrendszerrel megfelelő kereteket teremt véleményünk szerint ahhoz, hogy ez gördülékenyen, a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva valósuljon meg” – tette hozzá Göltl Viktor.