A már eddig is bíztató eredményekre a nagy decemberi árverések tették fel a koronát – derül ki a műtárgy.com éves összefoglalójából. Pedig az előjelek nem voltak igazán biztatóak, hiszen a koronavírus a korábbi reményekkel szemben egész évben velünk maradt, de úgy tűnik, ennek negatív pénzügyi következményei – a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban – a műgyűjtésre áldozni tudó rétegeket kevésbé érintették. Az első sokk után valamelyest megtanultunk együtt is élni a járvánnyal, és ezt tette a műkereskedelem is, amely előbb – ha nem is zökkenőmentesen – átállt az online üzemmódra, majd pedig lehorgonyzott az élő és az online formát kombináló hibrid árveréseknél.
Az online értékesítési formának komoly hátrányai mellett fontos előnyei is vannak: egyfelől szélesebb ügyfélkör elérését teszi lehetővé, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyíti a belépést az új szereplők számára. Az év során magyar viszonyok között rendkívüli mennyiségű, mintegy másfélszáz, legalább részben képzőművészeti profilú árverésre került sor, ezeket mintegy 40 cég bonyolította le. Többségük természetesen aukciósház, de szerveztek árveréseket galériák (pl. Godot Galéria, Koller Galéria) és alkalmanként nem műkereskedelmi vállalkozások, például gyűjteményüket felszámoló nagyvállalatok (Magyar Telekom) vagy jótékonysági szervezetek is. Az általános képzőművészeti árverések mellett nőtt a kifejezetten kortárs művészetre fókuszáló aukciók száma – a Virág Judit Galéria hangsúlyos megjelenése a kortárs piacon egyből át is rendezte azt. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet is, és – főleg a „klasszikus kortársak” esetében – jelentősen nőttek az árak is. A globális piaccal összehasonlítva azonban az élő művészek itthon még mindig alulértékeltek – a legmagasabb áron értékesített tételek közé idén sem került be egyetlen élő művész munkája sem.
Pozitív fejlemény, hogy sokat javult a rajzok és a sokszorosított grafikák piaci megítélése, nem utolsó sorban annak is köszönhetően, hogy a magyar neoavantgárd jelenleg igen keresett vezető mesterei többségének jelentős a grafikai életműve is. Míg korábban csak az Arte Galéria foglalkozott fő profilként a másutt alárendelt szerepet játszó grafikával, ma már többen koncentrálnak rá akár fő – pl. a WOP –, akár „melléküzletágként” – pl. a Régi Könyvek.hu. Több nagy aukciósház, így a Virág Judit Galéria és a BÁV is rendezett külön grafikai aukciókat. A magyar piac általában túl kicsi a tematikus aukciók szervezéséhez, de idén egy vadászati témájú árverés formájában ilyenre is volt példa. Újdonságot jelentettek az egyes városokhoz – így Pécshez és Szentendréhez – kötődő művészek munkáit kínáló aukciók (Párisi Galéria, Szentendre Art) is.
A képzőművészeti kategóriákban a korábbinál is jobban dominálta a piacot a két legnagyobb ház, a Virág Judit és a Kieselbach Galéria. Táblázatunk mutatja, hogy a tíz legdrágább tétel mindegyikét e két ház valamelyikénél ütötték le, míg a kortársaknál is csak a Bodó Galéria tudott mellettük – a múlt évhez hasonlóan – TOP 10-es tételeket felmutatni. Az év legnagyobb szenzációja a csaknem egy évtizedet megélt abszolút aukciós rekord megdőlése volt a Virág Judit Galéria december 19-i árverésén. Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos szigetének 460 milliós leütése csaknem megduplázta az eddigi, ugyancsak Csontváry által tartott 240 milliós rekordot. Nehéz megjósolni, hány évet ér meg az új csúcsár, de az biztos, hogy ezután már jóval könnyebben születnek majd a régi és az új rekordár közötti leütések, mint ahogy arra már egy nappal később, a Kieselbach Galéria árverésén rögtön volt is példa. Ugyanilyen biztos az is, hogy a Csontváry-festmény 5400-szoros (!) áremelkedése a legutóbbi, 1977-es aukciós szerepléséhez képest sokáig a legszebb példa lesz a műgyűjtést mint vonzó befektetési területet bemutatni kívánók számára.
Az „elit” kategória jelentős árszínvonal-emelkedését jól mutatja az is, hogy míg a pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben a 10 legdrágább tétel átlagára 91,5 millió forint volt, idén már ennek több mint duplája, 206 millió. Ugyanezek a számok hasonló arányokat mutatnak a kortárs TOP 10-ben is: itt 30,5 millió forint áll szemben a két évvel korábbi 16,2-vel. A Csontváry-féle abszolút rekord mellett számos életműrekord is született; a TOP 10-be való bekerüléshez a legtöbb művésznek új csúcsárra volt szüksége. A legkeresettebb alkotók körében alig érzékelhető elmozdulás, miközben felbukkanásaik száma az életművek nagyon eltérő nagysága miatt erősen különböző. A gyűjtői étvágyat jól mutatja, hogy az olyan „aukciós kedvencektől”, mint Vaszary János, Kádár Béla vagy Scheiber Hugó, a decemberi árveréseken néhány nap alatt kéttucatnyi festmény is gazdát tudott cserélni. (műtárgy.com)