A sakkozás számtalan kiváló sport tulajdonságait ötvözi: a taktikát, a tervezést, a bátorságot és a kockázatvállalási képességet. Megtanít arra, hogyan kezeld a nehéz helyzeteket, mentálisan fejleszt, és még beszélgethetsz is egy jót a parti után.

A kitartásra, a teljesítmény maximalizálására az üzleti életben mindig jó analógiát kínál az élsport. A megfelelő időzítésre, a tervszerű építkezésre, a helyzetek helyes értékelésére, a gyors és megalapozott döntésre, az előnyök megtartására és kihasználására azonban a legjobb lehetőséget a sakk adja. Segítségével megtanulhatunk a megváltozott körülményekre reagálni, az ellenfél fejével gondolkodni, vállalni a felelősséget a döntéseinkért. És persze győzni. Vagy méltósággal veszíteni és ebből tanulni, ha úgy alakul. Nem véletlen, hogy egyre több neves üzleti szereplő eszközként használja a sakkot is az önfejlesztéshez.

Parkban, csapatban

Kezdetben csak a királyi udvarokban és a nemesi családoknál sakkoztak, az elit ritka szórakozása volt ez. Majd jött a kávéházi korszak, amikor a polgárság is megszerette ezt a játékot, de – kis túlzással – még ekkor is szinte minden sakkozó ismert mindenkit. Aztán nagy fellendülés következett, a munkássakkozás az 1930-as évektől kezdődően, majd divatba jött a köztéri sakkozás. Csak Budapesten a rendszerváltás előtt 750 közterületi sakkasztal állt, különböző parkokban. Magyarországon a szabadidős sakk igazi aranykora az '50-es, '60-as években volt. Ekkor Budapesten 500 csapat működött, szemben a mai 42 gárdával – mesél az elmúlt évtizedek folyamatairól Jakobetz László FIDE-mester, a BEAC és a Barcza Gedeon SC vezetőedzője. Itthon a sakkversenyzők mezőnye jellemzően öregszik, még a szocializmusban tanult meg sakkozni. A profi sakkozás egyre kevésbé vonzó életpálya, így nem könnyű megtalálni a megfelelő utánpótlást – teszi hozzá.

Hogy mennyien játszanak hobbi szinten, azt nehéz megbecsülni, elsősorban a netes sakkozás miatt. Naponta vélhetően legalább 10 ezer ember sakkozik ma is hazánkban, de ezek többsége a gép előtt ülve „tologatja” a bábukat. Hogy kik sakkoznak és miért? Mindenképpen olyanok, akik számára a szellemi munkának van értéke. „Sok olyan tanítványom volt, aki szerette volna megőrizni elméje frissességét, vagy csak azt kívánta elérni üzletemberként, hogy rendben menjenek a dolgai – mondja Jakobetz László. – Volt olyan orvostanhallgatóm, akinek az volt a célja, hogy jobban haladjon a tanulásban, de sok olyan is van, aki terápiának használja, hogy kicsit megnyugodjon, vagy éppen szórakozzon. Gyerekeknél például egyre gyakoribb, hogy hiperaktívak, és a szülők ezzel akarják lekötni őket. Ez nem mindig működik, ám a sakknak mindenképp van pedagógiai ereje.”

Stílusjegyek

Ha valaki a fejébe veszi, hogy ő a sakkban szeretne fejlődni, méghozzá edzővel, akkor a mai viszonyok között ez nem is igazán drága mulatság. Ha személyes edzésről beszélünk, amikor a sakktanár házhoz megy, olyankor a díjazás 5-6 ezer forint között mozog – mondja Jakobetz László. Ez egy órára vonatkozik, de azért általában egy-egy alkalom inkább 1,5-2 óráig tart. Egyébként a sakktanulás közben a „tanítvány” is sok mindent megtud magáról és az edző is viszonylag gyorsan be tudja „lőni” partnerét. Persze a foglalkozás előtti beszélgetésből, a szóhasználatból, gesztusokból, megjelenésből több dologra lehet következtetni, de tény, hogy számtalan ember esetében a sakkban mutatott stílusjegyek a személyiségére is érvényesek. Vannak kivételek, de aki óvatos vagy biztonságra törekvő, az a sakkban is az, míg aki kifejezetten vagabund, az az életben is valószínűleg egy lazább fickó. Ahogy mondják: a sakk maga az élet. Egyébként aránylag hamar meg lehet állapítani azt is, hogy ki mennyire fejlődőképes, ám egy dolgot szeretnék aláhúzni: a legfontosabb tényező a sakkban a kitartás – teszi hozzá a mester.

Tíz perc elég

Persze a modern technika a sakkedzésben, -tanításban is sok mindent megváltoztatott. Amióta jó 10 éve bejött a Skype, egyre több az olyan oktató, aki gazdag amerikai nyugdíjasoknak 40-50 dolláros órabérért tart kurzusokat. És persze a sztárok itt is külön kategóriát képviselnek. Például Garri Kaszparov, a sokszoros világbajnok, aki leghosszabb ideig vezette a FIDE világranglistát a sakk történetében. 2005-ös visszavonulását követően a politika mellett többek között a sakkhoz kapcsolódó könyvek írásával foglalkozik. A pár éve kiadott, Hogyan utánozza az élet a sakkot című kötete bemutatja, hogy az üzleti életben miként lehet hasznosítani a sakk-stratégiákat. Négy-öt évvel ezelőtt egyébként Röjtökmuzsajon is tartott egy egynapos csapatépítő tréninget, amiért fejenként 1 millió forintot szurkoltak le a résztvevő üzletemberek. 2015-ben pedig több ezer, pénzügyi területen tevékenykedő sztár fizetett azért fejenként 5000 dollárt, hogy lássa bekötött szemmel játszani Magnus Carlsent, a világelsőt egy hármas szimultánpartiban.

Hogy miért igazán jó dolog sakkozni? Tulajdonképpen 10 perc alatt elsajátíthatóak az alapszabályok, és el lehet kezdeni játszani. Ez azért elég kevés sportban van így.

Ettől még senki nem lesz egyből „játékos”, de az ember úgy érzi, tanult valamit. A másik fontos előnye, hogy otthon is lehet gyakorolni, s lehet egyedül is fejlődni – mondja Jakobetz László. Sokszor egyébként az is előfordul, hogy a gyerek kezd el sakkozni a családban komolyabban, és őt követi az akár az üzleti világban dolgozó apja. A mester szerint ez klassz apa-fiú szórakozás is.

Profik és mesterek

Magyarországon közel 35 ezer nyilvántartott versenyző van, akik közül több mint 10 ezer szerepel a FIDE-listán, de közöttük csak háromezer az aktív játékos. A címviselők (nagymester, nemzetközi mester, FIDE-mester) száma mintegy 400.