A tavaly őszi nagy megugrás után, amikor októberben 3,8 százalékos volt az éves infláció, a novemberi és a decemberi adat már jelentős csökkenést mutatott (3,1 és 2, 7 százalék), köszönhetően elsősorban az üzemanyagárak erőteljes csökkenésének. Így az egész évre számolva tavaly 2,8 százalék lett az éves átlagos infláció, ami ugyan növekedést jelent, de mindössze 0,4 százalékosat a 2017-es 2,4 százalék után. Mindez természetesen az állampapírba fektetőknek is fontos, hiszen a nominális kamatokat érdemes összevetniük az inflációval. Mint ahogy az ábrán látszik, 2014-2016 között gyakorlatilag nulla százalék környékén volt az infláció, majd 2017-ben és 2018-ban a 2-3 százalék közötti sávba emelkedett.

Az inflációs nyomás hatására, fél évtized után első ízben tavaly nyáron már emelkedtek az állampapírkamatok, egységesen 0,5 százalékkal. A féléves papír kamata így 2, a sokáig legnépszerűbb egyéves, fix kamatozású papíré 2,5, míg a kétéves kötvény kamata 3 százalékra emelkedett. Januártól a kétéves, fix kamatozású lakossági kötvények kamata tovább emelkedett, 3-ról 3,25 százalékra. Ha feltételezzük, hogy az infláció a mostani szinten marad a következő években, azaz 3 százalék közelében, akkor ezek a kamatok már egyáltalán nem nevezhetők attraktívnak.

Az állampapír-választásnál persze a legfontosabb, hogy milyen hozamkörnyezetre számítunk a jövőben. Ha arra, hogy a hozamok csökkenni fognak, akkor érdemes minél hosszabb futamidejű, fix kamatozású papírt venni, hiszen ezek magas kamattal futnak végig. Most azonban inkább további hozamemelkedésre számít mindenki. Ekkor az lehet a nyerő stratégia, hogy vegyünk rövid futamidejű fix papírt, várjuk meg, amíg még magasabb kamatozással dobnak piacra állampapírokat, és akkor próbáljunk átmenni hosszú futamidejű fix kamatozású papírokba.

Cikkünk teljes terjedelmében a K&K Magazin áprilisi számában olvasható. Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő! Ha kérdése van, írjon nekünk!