Az utazás elsődleges célja, hogy magunk mögött hagyjuk a napi rutint, kiszakadjunk a megszokásokból és friss élményekkel gazdagodjuk. Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM tanulási központ szakmai vezetője arra ad tippeket, hogyan varázsoljuk valóban boldogabbá a hosszabb-rövidebb szabadságot.

Készüljünk fel alaposan!

Már beszélni is gyönyörűség az áhított úticélról! Azzal is megtörjük a napi automatizált életünket, ha kikérjük ismerőseink tanácsait, meghallgatjuk élménybeszámolóikat és ezek alapján kezdjük el a tervezést. A konkrét látnivalók, jótanácsok mellett feltétlenül próbáljuk velük átélni fejben is az élményeket, vegyük át az érzéseiket. Bizonyított tény, hogy a nyaralás előtt állók boldogságszintje magasabb, mint azoké, akik nem készülnek elutazni. Gyakran már maga a rékészülés elégedettebbé tesz, mint maga az ottlét.

Utazás = agytorna

Az agy hippocampus területe, amely a memóriáért és tanulásért felelős, aktívabbá válik, amikor új helyeket fedezünk fel és új élményeket szerzünk. Ez az agyi alkalmazkodóképesség növekedéséhez vezethet. „Amikor a komfortzónánkon túlra merészkedünk, agyunknak ismeretlen területen kell eligazodnia. Az utazás ismeretlen helyzetekbe sodor minket, váratlan kalandokba keveredünk, alkalmazkodnunk kell és problémamegoldásra kényszerülünk. Az állandó alkalmazkodás fokozza kognitív képességeinket, új ötletek és perspektívák előtt nyit ajtókat” – hangsúlyozza Dr. Bohács Krisztina.

Irreális elvárások

Nem ritkán azonban a nyaraláshoz túlzott elképzelések is társulnak, az egész év alatt felgyülemlett stresszt ott akarjuk kipihenni, miközben mindent látni akarunk, nem szeretnénk semmiről se lemaradni, és persze igyekszünk mindent megörökíteni. Visszatérve ezért úgy érezhetjük, hogy csalódás volt az utazás, szinte semmi nem változott. Jó, ha tudjuk, hogy az agyunk is pihenésre vágyik, hagyjunk magunknak időt átélni az élményeket, és tartsunk média-böjtöt! Sokszor a kevesebb több, nem kell minden műemléket, múzeumot végig fotózni, inkább ejtőzzünk, aludjunk sokat, és egyszer végre kapcsoljuk ki a telefont!

Kockázatok és mellékhatások

Egy nyaralás gyakran stresszel is jár, nem egyformán alkalmazkodnak a családtagok a váratlan helyezetekhez, az ismeretlenhez. A nyaralás felejthetetlen pillanatait gyakran árnyékolják be óriási veszekedések, viták. A családtagok évközben jóval kevesebb időt töltenek együtt, hirtelen nehéz lehet az egymásra találás. De ha időben felkészülünk, tudatosan törekszünk a kompromisszumokra, az segít csökkenteni a stresszt. Képzeljük el, hogy a nyaralás jól sikerül, és élvezni fogjuk a pihenést, ez segít növelni az izgatottságot és csökkenteni a szorongást – tanácsolja az intelligenciakutató.

Egyszer véget ér…

Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy hazatérve a nyaralásról, úrrá lett rajta a rosszkedv. Valóban nem könnyű újra felvenni a fonalat és visszatérni a monotóniába. Előfordulhat, hogy már az utazás utolsó napjaiban is jelentkeznek a tünetek, a kedvetlenség vagy a szomorúság. Kutatások szerint a nyaralás kezdetén a boldogságszint még változatlan, nagyjából a harmadik nap után kezd emelkedni, az utolsó napokban pedig visszazuhan. Érdemes ezért úgy időzíteni az utazást, hogy a hazaérkezés után legyen még egy-két napunk akklimatizálódni, feldolgozni a látottakat. Legyünk mi azok, akik élménybeszámolóinkkal inspiráljuk a barátainkat, hogy keressék fel a csodás helyeket, ahol jártunk. De hatékony gyógyír lehet, ha a hazaérkezés után azonnal el kezdjük tervezgetni a következő vakációt, a várakozás újabb motivációt ad az előttünk álló hetekre, hónapokra.

Az utazás varázsa évszázadok óta rabul ejti az embereket. Az új úti célok felfedezése, a különböző kultúrákban való elmerülés és az újszerű élmények átélése egyszerre tesz eleget a változatosság iránti vágyunk beteljesítésének és a feltöltődésnek - teszi hozzá Dr. Bohács Krisztina.