Mindez azért is jó hír, mert a magyar e-kereskedők exporthajlandósága jócskán elmarad a környező országokétól. Mindössze 4,7 százalék a csomagküldő online kiskereskedelem export értékesítésének súlya, a kiskereskedelem alágazaton belül*.

Ennél is szemléletesebben mutatja a hazai e-kereskedők hátrányát, hogy a 15 legnagyobb forgalmú online kereskedő közül, mindössze hét magyar tulajdonú és csupán kettő értékesít külföldi piacokon*!

„Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő, fogalmazott bölcsen Szent István Király. Intelme máig érvényes: az egynyelvű és egyországú webshop gyenge és esendő. Ha nem szeretnénk elveszíteni a piacainkat, minél előbb el kell kezdeni a külföldi terjeszkedést a hazai webshopoknak” – figyelmeztet Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.

Alacsony exportküszöb

Ma sokkal alacsonyabb a külföldi piacra lépés küszöbe, mint bármikor. A jogi nehézségek már korábban elhárultak az uniós e-kereskedelmi és adatvédelmi szabályozásnak köszönhetően. A logisztikai problémák könnyedén megoldhatók, mintegy féltucat szolgáltató van az országban, akik elviszik a termékeket Európában bárhová. A hirdetési rendszerekben is alacsonyabb lett a küszöb, több országra kiterjedő hirdetéseket lehet indítani egységes rendszerben az egyes ökoszisztémákon belül. Az utolsó nagy akadály a nyelvi probléma volt, ami most elhárult a webshopok előtt.

A mesterséges intelligencia alapú technológiák, vagy más néven nyelvi modellek, lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy különböző nyelvekre lefordítsák a weboldalukat, reklámjaikat elfogadható minőségben. Emellett a mesterséges intelligencia alkalmazások révén lehetővé válik például az ügyfélszolgálat különböző nyelveken történő hatékony ellátása, ügyfélszolgálati chatbotok és az automatizált üzenetek alkalmazásával.

„Tulajdonképpen minden nagyobb akadály elhárult a magyar e-kereskedők külföldi piacra lépése elől. Korábban 100 milliós forint forgalomnál húzódott az a határ, ahol már megérte egy e-kereskedőnek a külföldi piacra lépés, ez is lejjebb húzódott, alacsonyabb a belépési küszöb, mint valaha. Több ezer hazai e-kereskedő előtt nyílt meg az export lehetősége” – véli Szabó László.

Miben győz az ember, az AI felett az e-kereskedelemben?

A nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciák már képesek egy átlagosan jó eredmény elérésére, ami elég a piacra lépéshez. Azonban az átlag feletti eredmények eléréséhez szükség van az emberi szakértelemre.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy nem gépek, hanem emberek a vásárlóink! Az ember jobban érti az embert. Az ember érez. A stratégiához, a piaci igények, lehetőségek felmérésében és a megfelelő válaszok megtalálásában az ember jobb” – jelenti ki Szabó László.

A mesterséges intelligenciával minden felhasználó képes lesz egyformán jó szövegek, hirdetések, SEO tartalmak készítésére, akár több nyelven. Az AI-t alkalmazó cégekhez képest versenyelőnyre szert tenni azonban az átlagnál jobb tartalmakkal lehet, ami magas szintű tudással rendelkező natív szakértők segítségével valósítható meg.

Még valami hiányzik az AI-ból, az ambíció. A hazánkban is piacvezető lengyel és cseh webáruházak azért piacvezetők, mert törekednek erre, piacszerző stratégiát folytatnak. Ezzel szemben a nem exportáló kereskedők többsége profitorientált stratégiát folytat. Ezen az AI sem segít.

Ami a magyaroknak lehetőség, lehetőség az egész világnak

Márpedig hiba lenne elfelejteni, hogy az, hogy megszűnt az európai piacokra lépést nehezítő nyelvi akadály, az azt is jelenti, hogy megszűntek a magyar piacra lépést nehezítő akadályok is, a külföldi webshopok előtt.

A Growww Digital szakértője szerint paradigmaváltásra van szükség: fel kell ismerni, hogy az európai e-kereskedelem egy egységes piac, amin minden e-kereskedőnek alapvetően nemzetközi terjeszkedésben kell gondolkodni. Ez a nemzetközi szemlélet a fiatalabb generációban már természetes. Inspiráló példa erre a BioTechUSA sikertörténete, ami a generációváltás után intenzív nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, és mára Európa egyik meghatározó szereplőjévé vált.