Alig három évvel ezelőtt még 8-9 százalékos kamatokkal csalogatták a befektetőket a bankok, mára azonban sosem látott alacsony szintre estek a kamatok. A jegybanki alapkamat, illetve az infláció masszív csökkenésének hatására eljutottunk oda, hogy a legtöbb pénzintézet egy százalék alatti kamatot ad éves lekötés esetén. A szeptemberi állapot szerint ritka, mint a fehér holló az olyan, amelyik 2 százalék felett ígér. Lapzártánk idején mindössze a BNP Paribas (3,2 százalék az újonnan befektetet pénzre 500 ezer és és 10 millió között, efölött 3,6 százalék), a Gránit bank felemelő konstrukciója (3 százalék), illetve az Axa akciós betét (2,25 százalék új betétre), valamint a Magnet Bank standard betétje (2,05 százalék) tartozik ebbe a körbe.

Persze a magyarországi kamatcsökkenés jól belesimul az európai tendenciába. Németországban például már gyakorlatilag nulla körüli, egyes esetekben negatív a kamat. Lényeges különbség azonban, hogy míg a Lajtán túl az ottani állampapírokkal is csak minimális hozamot lehet elérni, addig nálunk a lakosság számára elérhető államkötvények a mai piaci helyzetben is attraktívak. Az egy éves Kincstári Takarékjegy 2,75 százalékot ígér, a hosszabb lekötésű államkötvények pedig ennél is többet.

Az attraktív hozam mellett más előnyei is van az állampapír-vásárlásnak. Többek között a kedvező adózás. Alapesetben ugyanis csak a 16 százalékos kamatadót kell megfizetni szemben az egyéb befektetési lehetőségeknél jellemző 16 százalékos kamatadó plusz 6 százalékos egészségügyi hozzájárulással. Az állampapírok mellett szól a széles kínálat, a relatíve jó likviditás, mert az államkincstár által jegyzett árfolyamon lejárat előtt is értékesíthetők a papírok. De erényük a biztonság is, hiszen a tőke és a kamatok teljes összegére értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést a magyar állam. Ezzel szemben a bankbetétek esetében, az OBA (Országos Befektetővédelmi Alap) garancia felső határa 30 millió forint. Ráadásul a Magyar Államkincstár hálózatában a számlavezetés ingyenes, és a tranzakciós költségek is a törvényi minimummal egyeznek meg.

Így a mai helyzetben teljesen egyértelmű, hogy megéri állampapírt venni, inkább csak azt kell eldönteni, hogy milyen futamidőre és melyiket. A három legfontosabb kérdés, amire mindenkinek külön-külön kell válaszolnia, a következő: milyen időtávra hajlandó lekötni a pénzét, a fix vagy változó kamatozású papírokat favorizálja-e, illetve hogy a forint vagy az euró alapú eszközöket. A sztenderd egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegyet jelenleg 2,75 százalékos kamattal kínálják. Bár első ránézésre úgy tűnik, ilyen minimális kamatoknál nem lehet nagy különbség egy-egy befektetés hozama között, ez nem így van. Ha megnézzük, hogy mondjuk három éves időtávon milyen hozamkülönbségek adódnak, kiderül, hogy egyáltalán nem mindegy, ki milyen konstrukciót választ. Grafikonunkon jól látszanak a különbségek. A mostani átlag egyéves lekötésű banki és fix állampapírhozamokat változatlannak feltételezve, számolva a kamatadóval, az egészségbiztosítási hozzájárulással, átlag banki befektetésnél alig 2,36 százalék hozam adódik három évre, míg állampapírnál 6,60 százalék. Ez 10 millió forintos befektetésnél 424 ezer forint különbség.

Idáig mindez egyszerű számtan, az igazi kérdés mindig az, milyen piaci várakozásaink vannak, hiszen ezek döntik el, érdemesebb-e hosszabb időtávra befektetnünk, és ha igen, akkor forint vagy euró alapú eszközökbe. Sorozatunkban ezekre a kérdésekre később visszatérünk.