Özvegyeknek és árváknak

A minimális kötvénykamatok és a növekvő részvénypiaci kockázatok mellett egyre többen keresnek alternatív befektetési célpontokat. Ilyen lehet a befektetési arany.
 

Ha sok pénzed van, oszd három részre, fektesd egyharmadát értékpapírba, egyharmadát ingatlanba, egyharmadát aranyba – tartja a régi mondás. Ma már ezt a klasszikus befektetési szabályt kevesen alkalmazzák, de sok cég kínálja a befektetési aranyat, és a befektetési célú kereslet is emelkedik az arany iránt. Messze nem mindenkinek, és minden helyzetben tanácsolható, ugyanis ez a befektetési forma. De bizonyos befektetői preferenciák mellett érdemes a befektetési aranyat is tartani a portfólióban.

 

6000 éves történet

 

Az aranyat mindig is egy nagy mítosz övezte, ne felejtsük: 6000 éves történetről beszélünk. Sok cég, amely aranyat akar eladni, ma is azzal érvel, hogy ez a legjobb befektetés, magas hozam és kis kockázat jellemzi. Ezzel szemben, ha megnézzük az arany hosszú távú hozamát, akkor azért nem kiálthatjuk ki egyértelmű nagy nyertesnek.

 

Egészen 1971-ig a dollár árfolyama az aranyhoz volt kötve, így értelmetlen az az előtti időszakra hozamokat számolni. A 70-es évek elejétől azonban igazi aranyláz tört ki, és a 30–40 es sávból egészen a 800 dolláros szintig repült az árfolyam. Ennek mozgatója leginkább a hirtelen megjelent kereslet volt, hiszen az arany árfolyama egyáltalán el tudott már szakadni a dollárétól, másrészt pedig az olajárrobbanás miatt megjelent magas infláció, illetve az inflációs félelmek is az arany malmára hajtották a vizet. Aki jókor vett, az nagyot kaszált, de a 80-as ével elejétől előbb erőteljes korrekciós árzuhanás, majd egészen a 2000-es évek elejéig, közepéig stagnálás, enyhe csökkenés jellemezte az arany piacát, 400 dollár körüli árral.

 

Majd indult az újabb, az arany újkori történetében a második rally. Az egekben lévő részvényárak, a növekvő kockázatok, gazdasági visszaeséstől való félelem miatt, újra elkezdtek a befektetők az arany felé fordulni. Mint tudjuk, a háborús veszély, a hiperinflációs helyzet, a gazdasági válságtól és a nagyfokú bizonytalanságoktól való félelem, mindig vonzóvá teszi az aranyat. Összességében azt mondhatjuk, hozam tekintetében az arany teljesítménye elmaradt a részvénypiacoktól, kissé még az USA kötvénypiacától is.

 

Pesszimistáknak és reálhozamvadászoknak

 

Nézzük ezek után, hogy kiknek érdemes aranyba fektetniük. Először is, azoknak, akik erőteljes kockázatokat látnak a világgazdaságban, és nagy esélyt adnak egy újabb masszív válságnak. Ha alaptézisük beválik, biztosak lehetnek abban, hogy az arany középtávon nagy nyertes lesz.

 

Azoknak is hasznos eszköz lehet, akik úgy gondolkodnak, hogy a globális lassulástól való félelemből következően továbbra is alacsony kamatok jellemzik majd a piacokat, ráadásul ezzel párhuzamosan inflációs nyomásra is számítani lehet, így a kötvényeken nem lehet érdemi pozitív reálkamatot elérni. A részvénypiacot pedig szerintük a növekvő kockázatok jellemzik, elsősorban a nem túl jó hozamkilátások miatt. Ilyen helyzetben érdemes a befektetőknek a reáleszközök felé fordulniuk, konkrétan az ingatlan- és árupiaci befektetések felé. Persze biztosra ezekkel a befektetési eszközökkel sem lehet menni, de itt legalább esély van – mondják. Ennek a kockázatkerülő csoportnak azonban a portfólió egy kisebb részét, a szakértők szerint 5-10 százalékát érdemes aranyban tartania.

 

Zsebben megbújva

 

A harmadik csoport, akik „félelemből vesznek aranyat” vagy mondjuk úgy, minden eshetőségre be akarják biztosítani magukat. Nekik fontos szempont, hogy olyan érték legyen szinte szó szerint a kezükben, ami kis térfogatú, könnyen szállítható, és mindenhol használható fizetésre. Mondhatjuk, hogy furcsán gondolkoznak, de ha jobban belegondolunk: csak a 20. században hány olyan korszak volt, világháborúk, a pénz elértéktelenedése, államosítás, amikor minden elveszett, kivéve az arany, amit gazdája el tudott rejteni? Szóval azért ne mondjuk, hogy ebben a gondolkodásban nincs logika.

 

Nekik a legjobb eszköz a befektetési arany, ami fizikai formájában lehet aranyrúd és érme is. Ezek vásárlásakor ugyanis nem kell áfát fizetni, ellentétben az aranyékszerekkel és más aranytárgyakkal, emellett a vételi és az eladási árfolyam közötti marzs is jóval szűkebb. Egykilós aranyrúdnál mintegy 5 százalék, ami persze jóval több, mint a papír alapú befektetések tranzakciós költsége. A befektetési arany mindig a legtisztább 99,99 százalékos aranytartalmú aranyrúd, vagy kisebb egységben érme, és a komoly kereskedők és befektetők csak a London Good Delivery típusú arannyal foglalkoznak. Az igazi klasszikus az egykilós aranyrúd, de kisebb pénzűeknek van fél, illetve negyed kilós kivitelben is. Minél nagyobb egységről beszélünk, annál kisebb az árrés a vételi és az eladási ár között. Az aranyrúdnak természetesen világpiaci ára van, az egykilós aranyrúd értéke ma körülbelül 10,5 millió forint. A London Good Delivery rúd, mely leggyakrabban 400 uncia színaranyat tartalmaz, súlya az aranytartalomtól függően 11-13 kiló között van. Ezt veszik a jegybankok, és a nagybefektetők is.

 

És persze fontos tisztában lenni azzal, hogy az aranyvásárlás az átlagbefektetésnél is nagyobb körültekintést igényel. Érdemes mindig a már legalább egy-két évtizede a piacon működő cégektől venni és csak a legjobb minőséget. Aztán már csak azt kell kigondolni, hogy ezt az aranyat hol is tartsa a befektető...

 

ETF és aranybányák

 

Természetesen a mai modern világban már nemcsak fizikai aranyat tudunk venni. Azoknak, akik hisznek az aranyban, jó befektetési forma lehet a fizikai aranyba fektető ETF-ek, így például a SPDR Gold Trust ETF vagy éppen az aranybányákra épülő tőzsdén kereskedett ETF-ek vásárlása. Természetesen ezekben az esetekben immár egy kézzel nem megfogható befektetésről, egy „papírról” beszélünk, de cserébe kisebbek a tranzakciós költségek, és az őrzés is egyszerűbb.

 

Mennyi?

 

A becslések nagy szórást mutatnak abban a tekintetben, hogy mennyi aranyat bányásztak eddig ki a földön. A legelfogatottabb becslés ezt mintegy 170 ezer tonnára teszi – érdekesség, hogy ez nagyjából egy 20 méteres élű kocka térfogatának felel meg; de vannak becslések ennek a tízszereséről is. Évente egyébként mintegy 3000 tonna aranyat bányásznak ki a világon, és a mai technika mellet még gazdaságosan kibányászható aranymennyiséget mintegy 50 ezer tonnára becsülik.

 

Grammok és karátok

 

A 14 karátos arany 1000 grammjában 583 gramm arany van.

A másik leggyakoribb forma a 18 karátos arany, ennek 75 százalék az aranytartalma, egy kilóban háromnegyed kiló tiszta arany van.

A 24 karátos arany a színarany, 100 százalékos aranytartalommal.

 

Hirdetés átugrása →