Tíz pontot csökkent a cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index, de még a pozitív tartományban van, jelenleg 1 ponton áll. A kkv-k növekvő vállalati hitelkamatokra és közterhekre számítanak a következő egy évben.
A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 10 pontot csökkent, így jelenleg 1 ponton áll. „Az utóbbi öt évben egy kisebb-nagyobb megszakításokkal tarkított emelkedő trend jellemezte a hazai vállalkozások egyéves várakozásait. Ez a tendencia most megtörni látszik, hiszen a mostani 10 pontos csökkenés jelentősnek mondható. A várakozások azonban még ezzel együtt is fél éve a pozitív tartományban vannak, amire az index 12 éves történetében még nem volt példa” – mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A 10 pontos csökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy a vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül nagyot zuhant a közterhek és a vállalati hitelkamatok várt változásának megítélése, továbbá az eddigieknél negatívabban értékelték az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseit is.
Az index csökkenése főként azzal magyarázható, hogy a közterhekre vonatkozó eddigi pozitív várakozások alábbhagytak, és akik eddig adócsökkentésben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. „Az előző időszaki index felmérése óta világossá vált, hogy a járulékcsökkentéssel együtt járó minimálbér-emelés jelentős terhet jelent a vállalkozásoknak. Ezt mutatja, hogy tavaly év végén a járulékcsökkentés bejelentésének hatására az előző negyedévben a vállalkozások közel egyharmada bízott csökkenő közterhekben, ami mostanra több mint a felével, 12 százalékra esett vissza.
Ezzel párhuzamosan 14-ről 25 százalékra nőtt a növekvő adókkal és járulékokkal tervezők aránya” – mondta a szakértő. Ezzel összefüggésben a kormányzat tevékenységéről is meglehetősen negatívan nyilatkoztak a cégek: az előző negyedévi 14 százalékhoz képest több mint dupla annyian vélik úgy, hogy az elmúlt hónapok intézkedései – mint például a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, a változó cafeteriaszabályok vagy a vártnál kisebb járulékcsökkentés – rontottak versenyképességükön.
„A vállalkozások az NHP március 31-i kifutását meglehetősen negatívan fogadják, hiszen feltehetően emiatt duplázódott meg a növekvő hitelkamatokra számító cégek aránya, a szektor átlagosan 0,4 százalékos díjnövekedést valószínűsít. Pedig az NHP lezárulta után is kedvező feltételekkel kaphatnak finanszírozást a vállalkozások, amit például a még két évig elérhető uniós garanciaprogrammal (COSME) tudunk megvalósítani” – mondta Kovács Viktor Zoltán.
A hangulat minden árbevétel-kategóriában és ágazatban alább hagyott. A kisvállalkozások várakozásai romlottak leginkább, 15 pontról 3-ra süllyedt, míg a mikrovállalkozások visszaestek a mínusz tartományba (-3 pont). A középvállalatok optimizmusa is mérséklődött valamelyest, de szokásos módon ők a legoptimistábbak, hiszen várakozásaik már másfél éve stabilan a pozitív tartományban vannak (18 pont). Az ágazatok közül ismételten az agrárcégek hangulata a legjobb (7 pont), amelyet kissé lemaradva a kereskedelem követ (3 pont), míg az ipari és szolgáltató szektor várakozásai egyaránt 1 ponton állnak.