Régen azt mondtuk, luxusautó, ma már finomabban fogalmazunk; a magasabb ártól, az embléma és a márka történelmétől vagy a műszaki tartalomtól válik prémium termékké egy autó?
Prémium – az utóbbi 15-20 évben vált általánossá ennek a jelzőnek a használata a drágább termékekre. 60-70 éve egy Mercedes vagy BMW csak simán luxus márka volt, de akkor még csak a nagy és a hatalmas típusok között lehetett választani. Ma viszont bármelyik márkának van modellje a kompakt ötajtóstól a hétüléses SUV-ig, és az elektromos verziókat még nem is említettük. Ugyanekkora modelleket sokkal olcsóbban meg lehet kapni a tömeggyártóknál, az egyediség és a minőség ígérete azonban sokaknak megéri a prémium felárat.
Ma már mindenből van prémium, hogy egy hétköznapi példát említsek: a prémium virsli az, ami tényleg húsból van, ahogy eredetileg készíteni kellene. Az árérzékeny termékeknél, amelyek valójában csak virslinek látszanak, ez már koránt sincs így. Az autó szerencsére más téma, ma már a tömegmodellek is elég jók, de lehet, hogy kevésbé tartósak, és az azonos néven adott extrák szolgáltatásai sem egyenértékűek; illetve van még egy nagy különbség: a tucatautókhoz sokkal kevesebb az elérhető opció is, kevésbé személyre szabhatók.
De mit tartalmaz a prémium felár? Mitől különb egy SUV, ha a három német prémium márka terméke, vagy netán Jaguar, Range Rover, Lexus, Volvo? Mind megannyi patinás név, de egy Peugeot, egy Ford vagy egy Skoda is az, nemde?
Technika
A prémium autók köré képzelt mítoszokban szerepel egyfajta műszaki tökéletesség. A fogyasztók sokszor nem is tudják, hogy a háttérben felfoghatatlan fejlesztési kapacitás dolgozik azon, hogy ezek a drágább, sokszor kis példányszámban fogyó modellek gazdaságosan gyárthatók legyenek. Például egy-egy típus alapjául szolgáló platform, modulrendszer, vagyis a padlólemez, a futóművek, a motorok, sok esetben teljesen azonosak a népnek szánt modellekével.
Ennek az oka egyszerű: éppen ezek a fejlesztések a legdrágábbak, ma már csillagászati összegekbe kerülnek, így mindenképp nagy példányszámban kell őket használni. Ha ez nem sikerül önállóan, a gyárak akár a saját konkurenseikkel is összefognak, ilyen volt például, hogy a Mercedes gyakorlatilag odaadta egy modelljét a Renault-Nissan prémium márkájának, az Infinitinek (Q30/QX30), cserébe pedig dízelmotorokat kapott, és közösen fejlesztettek benzines turbómotort. Így történhetett, hogy a Daciáktól a Mercedesekig megtaláljuk ugyanazt a technikát – ám e mögött is komoly műszaki munka áll, elvégre egy prémium Mercedes kupé nem lehet olyan, mint egy Duster.
Számtalan példa akad cégcsoporton belüli technológia közös használatára is. Egy időben a VW-csoport azonos platformra építette az Audi A6-ost, a Volkswagen Passatot, de még a Skoda Superbet is, máskor pedig az Audi A4-est gyártották tovább, egyszerűbb kivitelben Seat Exeo néven. A Toyota rendszeresen használ közös alapokat, mondjuk egy RAV4-es technikára épül a Lexus NX prémium SUV – és még sorolhatnánk.
A példák száma végtelen, de a prémium márkák eladásait ez nem csökkenti. Hogyan lehetséges ez? ......
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin őszi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő!