Milyen hozzáadott értéket várhatunk egy kommunikációs ügynökségtől? Miért jó vele dolgozni?

RI: Vannak olyan területek, amelyeket érdemes szakértőkre bízni. A kommunikáció is ilyen. Az ügynökség egy lépéssel távolabbról látja a vállalatot, a márkát, és ez nagyon sokat segíthet a hatékony kommunikáció kialakításában. Hiába jó a termék vagy a szolgáltatás, ha nem jó a kommunikáció, nem tudjuk az üzenetünket eljuttatni a célközönégnek, akkor el vagyunk veszve.

RNA: Nagyon sokszor azt látjuk a magyar kkv szektorban, még a már milliárdos bevételű középvállalkozásoknál is, hogy a vezetők úgy érzik: nekik kell megcsinálniuk mindent. Természetesen a saját cégüket, a saját márkájukat sok szempontból ők ismerik a legjobban, de ehhez mi olyan szakértelmet tudunk hozzáadni, ami nekik kevésbé van meg. Ismerjük ugyanis a kommunikációs területet, a médiacégeket, újságírókat, és ez stratégiai segítséget jelent számukra. Mivel sok más ügyfélnek is dolgozunk, tudunk abban is segíteni, hogy bővüljön a saját kapcsolatrendszerük.

Milyen tevékenységekre érdemes ügynökséget fogadni, és mit érdemes házon belül tartani?

RI: Úgy gondolom, erre nincs általános szabály. Attól függ, hogy milyen és mekkora a cég belső szervezete. Minél kevesebb a belső erőforrás, annál több dolgot kell kiszervezni; nagyobb struktúra esetén előfordulhat, hogy csak az egészen speciális feladatokat kell külső ügynökségre bízni. Van olyan vállalat, ahol még a grafikai ügyeket is házon belül intézik, máshol azonban külső szakértőkre bízzák. Én személy szerint úgy gondolom, először érdemes univerzálisabb partnereket keresni, akik szükség esetén többféle területen is tudnak segíteni. Az online marketing például tipikusan egy olyan terület, ahol érdemes külső segítséget igénybe venni, mert így sokkal hamarabb lehet eredményeket elérni. Egy külső ügynökség hatékonyabbá teheti a munkát, és még a rizikót is csökkentheti, hiszen egy több fős csapat esetén kevéssé valószínű, hogy mindenki egyszerre megy szabadságra vagy egyszerre betegszik meg, így a munka mindig zavartalanul folyhat.

RNA: A digitális marketing valóban kulcsterület, és egyre fontosabb a szolgáltatásaink között. Amikor megalakítottuk a Próbakő Kommunikációt, túlnyomórészt sajtókapcsolati ügyekkel, sajtótájékoztatók szervezésével, sajtóközlemények és egyéb tartalmak előállításával foglalkoztunk. De az utóbbi tíz évben a digitális kommunikáció a legtöbb cég számára egyre fontosabbá vált. Az ügyfelek azonban nagyon különbözőek, nem mindenkinek ugyanaz a stratégia lehet a hatékony. Ahhoz például, hogy valakinek hatékony sajtókommunikációt tudjunk csinálni, alapfeltétel, hogy legyen elegendő mondanivalója, információja. Ennek hiányában sokkal hatékonyabb, ha a pénzt és energiát a digitális kommunikáció különböző területeire összpontosítjuk. Ha például valaki véleményvezér akar lenni egy adott területen, ahhoz jó eszköz lehet egy blog, vagy a közösségi média segítségével hatékonyan lehet a SEO-ját erősíteni. Ennek megfelelőn ma már a legtöbb ügyfelünk igényli a digitális kommunikációs szolgáltatást, sőt egyre több olyan is van, amely csakis a digitális csatornákon kommunikál.

Tapasztalatod szerint mi a jó ügyfél–ügynökség együttműködés titka? Mennyire lehet nehéz az összecsiszolódás?

RI: Mindenekelőtt magunkban kell tisztázni a célokat, az elvárásokat és azt, hogy mivel lennénk elégedettek. Ha ez megvan, érthetően és transzparensen kell mindezt megbeszélni az ügynökséggel. A jó ügyfél–ügynökség együttműködés titka szerintem az őszinte tiszta beszéd. Tapasztalataim szerint a legtöbb hiba valahol mindig a kommunikáció hiányosságaira vezethető vissza.

RNA: Van olyan cég, amelyik nagyon pontos elvásárokkal érkezik hozzánk, és van, amelyik csak a célokat fogalmazza meg, ránk bízva, hogy kitaláljuk mi a leghatékonyabb megoldás, hogy elérjük a célcsoportját. De talán a legnagyobb különbség abban lehet közöttük, hogy kinek mennyire van gyakorlata egy ügynökséggel való együttműködésben. Ha már van múltja, akkor jobban tudja, hogyan közelítsen az ügynökséghez. Akik kezdők ezen a területen, azok esetében az együttműködés első szakasza „kihívásosabb”, hosszabb az összecsiszolódási időszak. Az ügyfél számára kicsit olyan ez, mint minden más delegálás. Ha az elején rászánja a megfelelő időt az információk átadására és az elvárások pontos megfogalmazására, utána könnyebb lesz.

Rédey Iván

E-kereskedelmi és kommunikációs szakember. Az elmúlt 20+ évben főleg multinacionális vállalatoknál, marketing és értékesítési területen szerzett tapasztalatot. Nyelvismeretének köszönhetően hazai pályán mozog a Közép-kelet-európai régióban. Évtizedes offline tapasztalatát a sosem alvó online világra 2016-ban cserélte, amikor a mall.hu webáruház ügyvezetője lett. Azóta több e-kereskedelmi projektben vett részt, jelenleg pedig a shoptet.hu, a régió piacvezető webáruház-szolgáltatójának magyarországi csapatát vezeti.

R. Nagy András

A PPKE BTK-n szerezte diplomáját, több mint húsz éve dolgozik kommunikációs területen. A Próbakő Kommunikáció ügyvezető-tulajdonosa, a Worldcom PR Group EMEA régiós Board tagja, korábban két évig a hálózat európai elnöki tisztét is betöltötte. A nemzetközi ügynökséghálózat vezetőségében jelenleg az EMEA régióban dolgozó fiatal kollégák továbbképzéséért felelős. Az irányítása alatt szervezett budapesti tréningeken eddig több mint 200 fiatal európai PR-szakember vett részt. Számos hazai és nemzetközi kommunikációs projekt tervezésében, kivitelezésében, irányításában vett részt, ezek több hazai és nemzetközi szakmai elismerést is kaptak. A Metropolitan Egyetem óraadója, rendszeresen publikál az ügynökség IdeaBank című szakmai blogján.