Csökkent a halasztott fizetések aránya a hazai vállalatok közötti kereskedelemben (B2B), ugyanakkor nőtt a számlák kiegyenlítésének ideje, és a behajthatatlan követelések száma. Kelet-Európában még mindig a magyar vállalatok hajlandók a leginkább a hitelre történő értékesítésre (57,6 százalék), és még mindig Magyarországon a legkevesebb a késedelmes kifizetés (26,7 százalék) - derül ki az Atradius elemzéséből.
A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok szívesebben adnak halasztott fizetési lehetőséget a hazai cégeknek, mint a külföldi vevőiknek. – „A válaszadók ezt azzal indokolták, hogy ez a magyarországi üzleti gyakorlat, illetve ezzel is jutalmazzák a régi vevőik lojalitását. A vállalatok 31,3 százaléka azonban megszüntetné a halasztott fizetés lehetőségét, ha jelentősen romlana a vevői fizetési morálja. A külföldi ügyfelek esetében az azonnali fizetést gyakran az adott országra jellemző politikai és devizakockázatok, illetve a rossz fizetési magatartás indokolják” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A piacvezető hitelbiztosító felmérése szerint a magyar válaszadók 70,9 százaléka tapasztal gyakori késedelmes fizetést a vállalatok közötti kereskedelemben, ez pedig 4,3 százalékpontos növekedést jelent 2017-hez képest. A magyar ügyfelek gyakrabban lépik át a számlafizetési határidőt, mint a külföldi ügyfelek (belföld: 79,9 százalék, külföld: 61,8 százalék).
A magyar válaszadók beszámolója szerint az idén 26,7 százalékra csökkent a lejárt B2B számlák aránya, ez 2017-es még 29,7 százalék volt. A csökkenés oka az, hogy a magyar vállalatok egyre fegyelmezettebben fizetnek.
Az Atradius tanulmánya szerint viszont romlott a számlák átlagos kiegyenlítésének ideje, vagyis a DSO (Days Sales Outstanding). Ez tavaly 37 nap volt, míg az idén 49 nap. Ezzel Magyarország a régió egyetlen olyan országa, ahol ilyen mértékben nőtt a DSO, de ez még mindig alatta marad a régiós átlagnak (59 nap). – „Ezzel párhuzamosan 1 nappal csökkent a számlák kifizetésére adott idő. Így a magyar vállalatok 2018-ban átlagosan 30 napos határidővel állítják ki a számláikat a magyar vevők számára. A külföldi ügyfelek pedig átlagosan 27 napot kapnak a számlák kiegyenlítésére.”– mondta Vanek Balázs.
A számlák kifizetésére a leghosszabb időt (39 nap) a gépipari vevők kapják, valamint az elektronikai, a papír- és a textilipari (mindegyikben átlagosan 35 nap) B2B ügyfelei. Ezzel szemben a leghamarabb az agráripari és a szolgáltatási ágazatban kell fizetni (átlagosan 20, illetve 21 napon belül).
A magyar beszállítók a tartós fogyasztási cikkek esetében jutnak a leglassabban a pénzükhöz. Az ő B2B vevőik átlagosan 14 napot késnek a kifizetéssel. Nem véletlen, hogy a válaszadókat ebben az ágazatban aggasztja a leginkább az üzleti ügyfeleik fizetési magatartása az elkövetkező 12 hónapra nézve. A beszállítók 27 százaléka a helyzet romlására számít.
Az Atradius kutatása szerint a régióban továbbra is a magyar vállalatokat sújtják leginkább a vevőik likviditási problémái, és a tőkehiány (belföldön: 70,4 százalék; külföldön: 49,2 százalék). A fizetési késedelmek másik oka az, hogy a magyar vevők egyre növekvő mértékben egyfajta finanszírozási formaként használják a halasztott fizetéses számlákat (belföldön: 23,2 százalék). Ennek nyomán minden tizedik vállalat maga is késve fizet a saját szállítóinak, ami gyakorlatilag körbetartozást okoz.
A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar válaszadók kevesebb mint fele állít ki elektronikus számlát az ügyfeleinek, és ezzel Magyarország az utolsó helyen áll Kelet-Európában. Ugyanakkor a magyar vállalatok 15,1 százaléka készül arra, hogy az idén bevezesse az e-számlázást, ez pedig a legmagasabb arány a régióban. A cégek egyharmada azt tapasztalta, hogy az ügyfelek hamarabb kifizetik az online számlákat, mint a hagyományos számlákat.
Vanek Balázs elmondta, hogy 2018-ban a magyar válaszadók a behajthatatlan követelések arányának enyhe növekedéséről számoltak be. Ebben az évben ez az arány a 2017-es 0,6 százalékról az idén 0,8%-ra emelkedett. A vállalatok sokkal gyakrabban írtak le belföldi B2B követeléseket, mint külföldieket. – „Továbbra is az építőipar, a tartós fogyasztási cikkeket gyártó ipar, az élelmiszeripar és a szolgáltatások ágazata tekinthető fekete báránynak, itt keletkezik a legtöbb behajthatatlan követelés. Ezeket az idén is főleg a fizetésképtelenség okozta, ezt a válaszadók 65,2 százaléka említette. A második leggyakoribb ok az ügyfelek elérhetetlensége volt, erről a válaszadók 37,7 százaléka számolt be.”