A Revolut már nem annyira olcsó, mint régebben volt, de még mindig praktikus, ha valaki sokat költ külföldön, vagy gyakran küld másoknak pénzt. A szolgáltatások bővülnek, bitcointól részvényekig, megtakarítási számláig, vállalati Revolutig egyre több van a listán. Kockázatok azonban szintén akadnak.
Nem a múlt század derekán, hanem 2020 közepén történt, hogy megpróbáltunk eladni két befektetési jegyet az egyik közepes nagyságú hazai banknál. Modernek és hatékonyak akartunk lenni, tehát kértünk online hozzáférést az értékpapír-műveletekhez. Ehhez azonban először folyószámlát kellett nyitni, valamint aláírni rengeteg szerződést, rengeteg helyen. Az egész művelet több mint egy órán át tartott, plusz fél óra sorban állás, de a legszebb az volt, hogy hazamentünk, és nem működött. Még hetek múlva sem. A további részletektől megkíméljük az olvasót, végül az értékpapírok személyes eladása után megszakítottunk minden kapcsolatot az illető pénzintézettel.
Mivel tűnik ki a Revolut?
Ehhez képest a Revolut nevű internetes és mobilos fintech-alkalmazásnál fel sem kellett állni a karosszékből ahhoz, hogy nagyjából húsz perc alatt számlát tudjunk nyitni. A kártya is pár nap alatt megérkezett postán. Az alkalmazás arról vált híressé, hogy nem kért pénzt a számlavezetésért, a bankkártyákért, pénzátutalásáért és kártyaműveletekért. De amivel leginkább kitűnt, hogy jutalék és árrés nélkül váltja az egyik devizát a másikra, bankközi középárfolyamon.
Nem csoda, hogy a rengeteg díj, költség, jutalék, illeték által sújtott hazai bankszektorból tömegesen pártolnak át az érintettek. A magyarországi Revolut-felhasználók számát már tavaly év végén negyedmillióra becsülték, azóta legalább száz-százötvenezerrel többen lehetnek. A nagy ugrás akkoriban kezdődött, amikortól forintot is fel lehet tölteni a rendszerbe.
Miből él a Revolut?
De miből él a Revolut, ha semmiért sem kér pénzt? Legalább három dologból. Egyrészt már nem minden szolgáltatás ingyenes az alapcsomagban sem, vagy nem korlátlanul, júniusban változtak a feltételek. Csökkentették például az ingyenesen átváltható havi devizakeretet 6000 euróról mintegy ezer euróra, a magyar díjtáblázatban 350 ezer forint szerepel. Készpénzt automatából havi 75 ezer forintig szintén ingyenesen lehet felvenni. Havonta egy nemzetközi átutalás ingyenes, a többi darabja 150 forint. Az első kártya ugyan továbbra is ingyenes, de már nem ingyen viszi ki a postás, hanem öt fontért, sürgős esetben pedig 20 euróért. (De van még virtuális, csak a neten létező díjmentes bankkártyájuk, amely biztonságosan használható internetes vásárlásokhoz.) A hétvégi devizaátváltásokra pedig van egy százalék kockázati jellegű felár.
Bevételük származik abból is, hogy a kereskedők a bankkártyák kibocsátóinak százalékot fizetnek. Ha úgy tetszik, ezt megosztják a felhasználóval az olcsó szolgáltatásokon keresztül. Másrészt nem tartanak fenn fiókhálózatot, nagyobb ügyfélszolgálatot, ezen valószínűleg sokat spórolnak.
Harmadszor pedig vannak fizetős szolgáltatásaik. A Prémium és a Metal névre keresztelt emelt szintű szolgáltatáscsomagok 2500, illetve 4200 forintba kerülnek havonta, vagy ennek tízszeresébe egy évre. Ezért cserébe azonban egyes szolgáltatások ingyen vannak, vagy a kondíciók kedvezőbbek, a korlátok lazábbak. Például ezeknél korlátozás nélkül lehet középárfolyamon pénzt átváltani. Viszonylag könnyen ki tudjuk számolni ez után, hogy havonta mekkora devizaátváltási összegeknél éri meg előfizetni valamely fizetős csomagra. De azt is meg kell néznünk, mennyiért tudunk feltölteni a Revolutra.
Mennyit spórolhatsz?
Mennyit spórolhatunk a Revoluttal? A legnagyobb megtakarítás alighanem a devizaátváltásoknál jelentkezik. Ha megnézzük a mellékelt táblázatot, a banki devizaárfolyamokhoz képest 1,0, a valutaárfolyamhoz képest 2,8 százalékos megtakarítást találunk. Ezer eurónál már a viszonylag kedvezőbb banki devizaeladási árfolyamhoz képest is 3200 forint a megtakarítás.
Nagy kérdés azonban, hogy a Revolutra hogyan kerül a pénz. Legegyszerűbben hagyományos bankkártyánk segítségével lehet pénzt feltölteni. Ekkor azonban a legutóbbi információk szerint a bankok egy része költséget számít fel. Nem minden esetben fogadják el ugyanis bankkártyás fizetésnek (ami ingyenes). A mi bankunk úgy tűnik, a 0,3 százalékos, tranzakciós illetéknek nevezett különadót számolja fel. De könnyű kideríteni, melyik bank hogyan jár el: nyithatunk ingyenes Revolut-számlát, és felküldhetünk rá egy kisebb összeget kártyánkkal.
Tehát nagyon hasznos ez a szolgáltatás, ha gyakran járunk külföldön, gyakran vásárolunk az interneten....
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K magazin decemberi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb ujságosoknál, vagy
