A magyar gazdaság jelenlegi növekedési ütemének hosszabb távú fenntarthatóságához szükség lesz a kis- és közepes vállalkozások termelékenységének növelésére, amit többek között az egyre jobban terjedő ipar 4.0 megoldások is elősegíthetnek – hangzott el a HG Media és a Haszon Magazin Fókuszban konferenciasorozatának idei első, „Gazdasági Évnyitó 2019. – A szárnyaló gazdaság határai” című rendezvényén.
„A kormányzat várakozása szerint idén is elérhető, hogy a magyar gazdaság 4 százalék körüli mértékben növekedjen” – mondta Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államtitkára a konferenciát megnyitó előadásában. Kiemelte: hosszabb távon a növekedés elsődleges korlátját a munkaerőhiány jelenti. Ebből a szempontból az aktivitási ráta növelésében lát még mozgásteret a kormányzat, különösen az 55 éven felüliek foglakoztatása terén. Emellett a növekedés hosszabb távú fenntarthatóságához a vállalkozások termelékenységének javulása is szükséges. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összehasonlításban alacsony. Ezen a helyzeten többek között az adóadminisztráció csökkentésével próbál segíteni a kormányzat. „Az adóelvonás szintje is még mindig magas, hosszabb távon ezt is csökkenteni szeretnénk” – tette hozzá az államtitkár. Példaként hozta fel, hogy a hatéves bérmegállapodás keretében idén a szociális hozzájárulási adó kulcsa 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken.
Korszakváltás zajlik
„Korszakváltás történik a magyar gazdaságban” – mondta Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. „Egyrészt vége annak a helyzetnek, hogy olcsó és nagyszámú munkaerő áll rendelkezésre. Korábban a gazdaság arra épült, hogy megfelelő képzettségű munkaerő viszonylag olcsón volt elérhető. Ez megszűnt, a vállalkozásoknak ki kell termelni a 10, 20 vagy 30 százalékos béremelés alapjait” – hangsúlyozta. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a monetáris politikai környezet változásával vége lesz az olcsó és bőséges pénz korának is. A korszakváltás további elemeiként a digitalizációt, illetve azt jelölte meg, hogy a következő 10 évben a hazai vállalkozások felénél generációváltás fog történni.
Fontos az állami kezességvállalás
A finanszírozási igény a kkv-szektorban továbbra is jelentős. A legfrissebb adatok szerint 2018 harmadik negyedévében a kkv-szegmens hitelállománya 14 százalékkal emelkedett. Ennél is gyorsabb ütemben nőtt az állami kezességvállalás kkv-khoz juttatását végző Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaállománya. Az MFB Csoporthoz tartozó társaság kezességvállalási portfoliójának növekedési mértéke tavaly az előzetes adatok szerint megközelítette a 150 milliárd forintot. 2018-ban a cég több mint 40 ezer kkv-hitelhez vállalt kezességet. „A kedvező és jó kilátásokat nyújtó gazdasági környezet a hazai kkv-k hitelfelvételi kedvét növeli, bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe” – emelte ki dr. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.
„Fontos feladatunk, és egyben komoly kihívás is számunkra, hogy minél több olyan vállalkozás mellé oda tudjunk állni, amelyek a kezességvállalás nélkül nem tudnának forráshoz jutni. Minden felmérésünk és tapasztalatunk azt mutatja, hogy a megfelelő biztosítékok megléte bizonyul még mindig az egyik legfőbb hitelfelvételi akadálynak, így a kezességvállalásunknak fontos szerepe van a kkv-k finanszírozáshoz jutásában” – mondta a Garantiqa vezérigazgatója.
Hatékonyságnövelésre van szükség
„Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb iránya a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése lesz, mivel a kkv-k több embert nem fognak tudni a foglalkoztatásba bevonzani” – hangsúlyozta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki a mintegy száz céget tömörítő, a vállalkozói középréteg érdekeit képviselő Magyarok a Piacon Klub elnöki tisztét is ellátja. „Ahhoz, hogy a kkv-k több GDP-t tudjanak előállítani ugyanakkora mennyiségű munkaerővel, egy adott foglalkoztatottnak többet kell teljesítenie. A cégek teljesítményének növelését elősegíthetik az ipar 4.0 megoldások, amelyeken belül rendkívül sok tevékenység, lehetőség van arra, hogy a vállalkozások és azon belül az egyének hatékonyságukat növelni tudják” – tette hozzá.
Középpontban az ipar 4.0 megoldások
Az uniós finanszírozású „Ipar 4.0 Mintagyárak” kiemelt projekt célja éppen az, hogy hogy a feldolgozóiparban működő hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megismerhessék a mintagyárakban működő legújabb technológiákat, valamint módszertani ismereteket kaphassanak ezek bevezetésének és alkalmazásának megkönnyítésére. Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., illetve az IVSZ részvételével létrejött konzorcium által koordinált projekt keretében a kkv-knak ingyenesen van lehetőségük megtekinteni ipar 4.0-ás technológiákat, megszerezni a hasznos tudásanyagot, továbbá beruházási és projekttervhez jutni, amelyet professzionális ipar 4.0 tanácsadók együttműködésével készítenek el – mondta Katona László, az IFKA iparfejlesztési tanácsadója.
Hitel technológiai fejlesztésre
A vállalkozások technológiai korszerűsítésére állnak is rendelkezésre források. A mikro-, kis- és középvállalkozások uniós forrású, kamatmentes hitelt igényelhetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által létrehozott MFB Pontok hálózatán keresztül. Az MFB által meghirdetett KKV Technológia Hitelprogram 1-50 millió forintos összegben nyújt forrást eszközbeszerzésre, korszerűsítésre. A legalább 10 százalékos önerő mellett felvehető hitelkonstrukció előnye, hogy kezdő vállalkozások is igényelhetik legfeljebb 25 millió forintig. A termék a teljes kkv-szektor által igénybe vehető. A hitelből IT-eszközök, gépek, nagy értékű termelő eszközök egyaránt beszerezhetők.
Beszállítók: nem csak bérgyártás
A hazai kkv-k beszállítói képességeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kormányzat által 2017-ben elindított Beszállítói Fejlesztési Program célja, hogy minél több vállalkozás szerezzen olyan képességeket, amelyekkel az országban működő multinacionális cégek, illetve hazai nagyvállalatok elismert beszállítóivá válhatnak. Pongrácz Ferenc, a Tungsram csoport innovációért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: a hazai beszállító kkv-k között vannak olyan vállalkozások is, amelyek a szimpla bérgyártáson túl a magasabb hozzáadott értéket jelentő innovatív termékeket is elő tudnak állítani. A Tungsram 120 országban van jelen, termékeik több mint 95 százalékát exportálja. Kihangsúlyozta: az innovatív hazai beszállítókkal való együttműködésük révén sikeres magyar ötleteket, innovációkat tudnak kivinni a világpiacra. Ali Robert, az Audi Hungaria Zrt. általános beszerzés osztályának vezetője elmondta, törekednek arra, hogy minél több magyar vállalkozás legyen a beszállítóik között, akiket a kiválasztáskor előzetesen megvizsgálnak abból a szempontból, hogy a megfelelő minőséget tudják-e garantálni, illetve utána is rendszeresek-e az auditok.