Annak ellenére, hogy számos kikapcsolódási lehetőség közül választhatunk, az olvasás semmit nem veszített a népszerűségéből, és amellett, hogy a kiadványok többsége már elektronikusan, illetve hangoskönyv formájában is elérhető, a könyvet egyik sem képes letaszítani a trónjáról. Semmi nem helyettesítheti a papír tapintását, illatát, a lapozás élményét és a könyvespolcon sorakozó színes borítók látványa keltette kellemes érzést. Egy szerző számára pedig a műve a névjegye, lényeges, hogy kézzelfogható, forgatható is legyen.
Manapság nagyon sok a megjelenés, egyre több ember dönt úgy, hogy könyvbe fogalmazza gondolatait, tapasztalatait, bemutat egy általa életre keltett világot. A könyvkiadás korábban azt jelentette, hogy a szerző, miután megírta a művét, a kiadó kezébe adja, útjára bocsájtja, és a továbbiakban az események alakulásába igen kevés beleszólása lehet csak. A kiadó viseli a kiadás költségeit, cserébe hatáskörébe rendeli a döntések meghozatalát és a bevételekből származó profit jelentős része is hozzá folyik be.
„Ezzel szemben a szerzői könyvkiadás esetében teljes mértékben a szerző van fókuszban. A költségeket ő viseli, viszont a kiadó minden támogatását élvezheti abban, hogy a legjobb szakemberekkel, a leghatékonyabb idő és költségkeretek között, maximálisan a saját elképzeléseit valósíthassa meg” – avatott be Alcser Norbert, a Publio Kiadó ügyvezetője.
Hagyományos kiadásban 5-10% a jogdíj, szerzőiben 70% is lehet
A szerzői kiadás új színt hozott a könyvkiadás területére, ugyanis a szerző aktív irányítójává válik a könyve sorsának. A Publio Kiadó azzal a céllal alakult meg, hogy terepet biztosítson a szerzők számára műveik kiadásához, gondozásához. Szándéka, hogy mind többekben keltse fel az igényt arra, hogy gondolataikat könyv formában tegyék közzé. Lehetőséget teremt arra, hogy bárki lehessen szerző, és ha tehetsége közönségre talál, akkor jövedelemhez is juthasson.
„A Publio egy olyan üzleti modellt alakított ki, amelyben a szerző az eladási ár 70%-át kapja jogdíjként, ami 50-60%-kal előnyösebb az alkotónak, mint a hagyományos forgalmazás” – tájékoztatott az ügyvezető.
Mint mondta, a self publishing modellben a legtöbb kiadvány e-könyvként kezdi a pályafutását, majd, ha sikeresnek bizonyul, vagy a szerző kéri, nyomtatnak belőle annyit, amennyire szükség van.
„A digitális technikával nyomtatott könyvekből rentábilisan lehet nyomtatni akár már pár darabot is. Egy megfelelően menedzselt magánkiadás elérheti a hagyományos könyvek jellemzően 1000-1500 darabos példányszámát, ám a nagy kiadók által kínált részesedésnél jóval többet kap a szerző.”
Legyen kézzel is fogható!
A digitalizáció korát éljük, lényeges, hogy az információk gyorsan és könnyen elérhetőek legyenek. Igaz ez a könyvkiadás területére is, már nem feltétlenül elég a fizikai megjelenés, az alkotások elérhetőek kell, hogy legyenek elektronikus formában, sőt hangoskönyvként is, hogy az ezekre irányuló igényeknek is eleget tegyenek.
„A könyvkiadás jelentős mérföldkő minden szerző pályáján, ezért nagyon fontos a megszületésének minden pillanata, egészen addig, amikor a folyamat legvégén a művét a kezében tarthatja. Az írás és könyvkiadás ritka esetben alkalmas egyedüli és fő bevételi forrásnak, de kiváló táptalajául szolgál az erre épülő esetleges más tevékenységeknek, referenciaként egy-egy állás betöltéséhez, és megfelelő kiadói támogatás mellett jelentős másodlagos bevételként lehet számítani rá” – ismertette Alcser Norbert.
Drága a könyv – mondják, de mihez képest?
Vannak, akik úgy vélik, a könyvek sokba kerülnek. Ezzel a megállapítással nem is lehet vitatkozni, viszont, ha belegondolunk, hogy az egyes szórakozási formák órára lebontva milyen költségekkel járnak, bizony meglepődünk. Ha megnézzük, mennyi pénzt költünk el mozira, színházra, koncertre vagy éppen sporteseményre, ahol mindössze 2-3 órát töltünk, és mennyibe kerül egy könyv, ami akár 15-20 óra kellemes időtöltést is biztosít számunkra, akkor már nem is tűnik a könyv ára annyira borsosnak.
„Nem beszélve arról, hogy a megvásárolt könyv a mi tulajdonunk, rajtunk kívül bármennyien elolvashatják, és mi magunk is újra és újra leemelhetjük a polcról, hogy fellapozzuk, újra olvassuk. Egy könyv örök darab. A korával az értéke nemhogy csökkenne, de egyre becsesebbé válik” – emelte ki a szakember.