Áprilisban is felfelé tört a BUX, pedig a globális geopolitikai kockázatok emelkedtek. A blue chipek mezőnyében a MOL kivételével ezúttal nagy kiugrások nem voltak, de azért április egészét tekintve a Budapesti Értéktőzsde indexe is közel 3 százalékos emelkedéssel zárt. A BÉT azonnali részvénypiaca 178,6 milliárd forintos forgalommal zárta az áprilisi kereskedést, a napi átlagforgalom most csak 9,4 milliárd forint volt. Mindez 2017 áprilisával és a megelőző hónappal összevetve is elmaradást jelentett. Április sem hozott változást a brókercégek stabil forgalmi rangsorában, a Concorde, Wood, Erste hármas megőrizte a szokott sorrendjét.
Oldalazások, illetve kisebb emelkedések jellemezték áprilisban a vezető nemzetközi tőzsdeindexeket. Mindez inkább pozitív meglepetésként értékelhető, mert a nemzetközi gazdasági kockázatok és a geopolitikai hírek néha kifejezetten vészjóslónak tűntek.
Előbb a nyugati hatalmak szíriai bombázása borzolta a kedélyeket. Amikor aztán a piac észlelte, hogy a szíriai vegyifegyver-gyártás infrastruktúráját támadó csapás nem eszkalálódik, a piac megnyugodott és az indexek gyorsan visszapattantak.
Hasonlóképpen egyszerre tűnt gazdasági és geopolitikai konfliktusnak a szintén amerikai indíttatású kereskedelmi háború, illetve az Oroszország ellen szorgalmazott újabb szankciók.
A fokozódó kockázatok ellenére a fejlett piacok stabilak voltak, különösen az európai (brit, francia, német, olasz) tőzsdék maradtak lendületben, a legtöbb nemzetközi index szolid pluszban zárta a hónapot.
Budapesten a BUX index összességében követte a nemzetközi trendet, 38 296 ponton zárt, ami mérsékelt emelkedés a márciusi 37 259 pontos záróértékhez képest. A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában a legnagyobb forgalmú papírok közül a MOL tudott nagyot emelkedni, 8,3 százalékos erősödéssel zárta a hónapot, a többi blue-chip árfolyama pedig a megelőző hó zárószintjén betonozódott be, enyhe mínusszal zárva a hónapot.
Az április a tőzsdei társaságok életében az éves rendes közgyűlések időszaka, igazán komoly változások nem történtek, egyedül a Magyar Telekom, a vezető hazai távközlési cég jelentett be cserét a vezérigazgatói poszton. A Mol élén Hernádi Zsolt újabb öt évre felkérést kapott az igazgatóságba.
A társaságok döntöttek az osztalékfizetésekről is. A részvényesek nem panaszkodhattak az idén, a legtöbb BÉT-en jegyzett osztalékfizető cég növelni tudta osztalék-fizetését és ez a részvényesi javadalmazás a részvények árfolyamához képest is relatíve magas, 1-2 százalékos osztalékhozamot jelentett a befektetőknek, amely a banki kamatokhoz képest vonzó jövedelem volt.
Ami a konkrét értékeket illeti, az OTP közgyűlése részvényenként 219 forint osztalékról döntött, de a tényleges kifizetés 221 forint lesz, mert a bank a saját részvényei után nem fizet osztalékot. A Mol részvényenként 127,5 forintot fizet a befektetőknek, a Magyar Telekom 25 forintot, végül a Richter Gedeon 68 forintot. Az osztalékok kifizetése május közepe és június közepe között várható.
Végül az OTP (0,6 százalékos árfolyam-csökkenés), a Richter Gedeon (mínusz 0,9 százalék) és a Magyar Telekom (mínusz 0,8 százalék) szinten maradt. Sokkal szignifikánsabb volt a BUX-index néhány kisebb súlyú szereplőjének drágulása, az Appeninn, a Konzum, az Opus Global 15-25 százalékkal lépett feljebb, és bár kisebb mértékben, de a CIG Pannónia is 10 százalék fölöttit ugrott.
A forgalmi listát az örökös bajnok OTP vezette (75,1 milliárd forint), a dobogóra még a Mol (33 milliárd forint) és a Richter (27,4 milliárd forint) fért fel.
A közeljövő várható tőzsdei trendjeit illetően eléggé megosztottak az elemzők. Sokan utalnak továbbra is a világgazdaság magas növekedési ütemére, a mindent megújító felforgató technológiák térnyerésére és a vállalatok kiemelkedő profitszintjeire. Ugyanakkor az árfolyamokat felfelé hajtó tényezők mellett több nagy kockázat is azonosítható. Az infláció és a kamatszintek várható emelkedése, a világgazdasági lassulása (erős összefüggésben a várható monetáris szűkítésekkel), illetve a geopolitikai kockázatok felerősödése.
Az összesített kereskedési aktivitás áprilisban (178,6 milliárd forint) a megszokott szintekhez képest moderáltabb volt, mind az előző havi (244,4 milliárd forintos) kereskedési értéktől, mind a 2017. áprilisi értéktől (216,8 milliárd forint) elmaradt.
A napi átlagos forgalom 9,4 milliárd forintot tett ki, ami szintén alacsonyabb volt, mint a tavaly áprilisi 12 milliárd forintos, vagy az előző havi 12,9 milliárd forintos érték.
Az azonnali részvénypiac duplikált forgalma 357,1 milliárd forint volt (márciusban: 555,1 milliárd Ft). A befektetési szolgáltatók között az immár jól megszokott sorrend ezúttal sem változott: a Concorde Értékpapír (86 milliárd forint) után a Wood & Company (76,7milliárd forint) és az Erste (61,1 milliárd forint) következett.