A termőföldpiaci tendenciákat 2016-ban elsősorban a 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program befolyásolta. Közel kétszázezer hektár talált gazdára, ez két és félszerese volt az egy évvel korábbinak. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, hektáronként mintegy 1,4 millió forint lett az átlagos vételár.

 

A 2016-os 56 ezerről 2017-ben 39 ezerre, 31 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Ezzel 2017 az utóbbi évtized legkisebb forgalmú éve volt. A tranzakciószám Zala megye kivételével mindenhol csökkent. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva ennél is jóval nagyobb, 70 százalékos mértékben csökkent a piac. Átlagosan jóval kisebb földterületeket adtak el, mint 2016-ban, akkor ugyanis a földárverések jellemzően jóval nagyobb átlagos területet érintettek. Összességében tavaly nagyjából 50 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, ilyen alacsony érték az utóbbi 10 évből csak a 2015-öst jellemezte.

 

Az országos átlagos termőföldre vonatkozó ár elérte az 1,2 millió forintot hektáronként, de a korábbi nagyon erőteljes regionális különbségek továbbra is jellemzőek. Ha járásonként nézzük az átlagos árakat, látszik, hogy a húsz legmagasabb átlagárú terület nem egybefüggően helyezkedik el: a legdrágább kategóriát jelző sötét foltok egyrészt a jó talajminőségű területeket (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) mutatják, másrészt látványos árfelhajtó tényező a nagyvárosok közelsége, illetve legújabban a Balaton-felvidéki lokáció.

 

Ha művelési áganként nézzük az árakat, akkor természetesen továbbra is a szőlő a legdrágább (közel 2,4 millió forintos hektárárral), és a kert-gyümölcsös átlagára is már közelíti a 2 millió forintos hektáronkénti árat. Az adásvételek legnagyobb részében szereplő legfontosabb művelési ág, a szántó átlagára a felmérés szerint meghaladta az 1,3 millió forintot hektáronként, míg az erdő kategória átlagára közelíti a 800, a gyep, legelő ára pedig 600 ezer forintot.

Ha a szántóföldeknél nézzük a járási, megyei átlagárakat (lásd 2. térkép), elég hasonló mintázatot látunk, mint az 1. térképnél. Tavaly a legdrágább Békés megye volt, 1,785 milliós hektárárral. Míg a másik véglet Nógrád megye: ott volt, ahol kevesebb, mint feleennyibe, 800 ezer forintba került az átlagos szántó hektáronként.

 

Az átlagos hektáronkénti árak egyébként mintegy 6 százalékkal emelkedtek 2017-ben, ez feleakkora drágulás, mint egy évvel korábban. Művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. A 2016-ban is dinamikusan dráguló szántóterületek átlagára tavaly is jelentősen, közel 10 százalékkal nőtt. A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, leginkább a szőlőterületek drágultak, nagyjából 15 százalékkal.

 

A szántók átlagos haszonbérleti díja hektáronként közelíti az 50 ezer forintot, alig haladja meg az egy évvel korábbit. Ezt szakértők szerint leginkább az okozza, hogy a piacon bizonytalanság alakult ki a 2020 utáni támogatásokkal kapcsolatban.

 

Az utóbbi 10 év áralakulását tekintve egyébként azt látjuk, hogy 2011 óta minden évben két számjegyű volt az áremelkedés mértéke. Ebben nem hozott változást a 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény sem, mely nagyon jelentősen szűkítette a hazai földvásárlók körét. (Erről lásd keretes anyagunkat.) Mindezt egyrészt az okozhatja, hogy bár kevesen vehetnek földet, az ő „étvágyuk” annál nagyobb, de összefüggésben van azzal is, hogy meglehetősen kedvező földvásárlási hitelkonstrukciók érhetők el. Másrészt pedig a kínálat sem bővül jelentős mértékben. Nagy valószínűséggel így az emelkedő tendencia a jövőben is folytatódni fog.

 

300 hektárig szabadon

 

A parlament 2013-ban fogadta el az új földforgalmi törvényt, melyben újra szabályozta, hogy ki és mennyi földet vehet Magyarországon. Egy hektárnál nagyobb területet csak az vehet, aki hivatalosan is földműves. Azaz, vagy legalább három éve mezőgazdaságból élő vállalkozó, vagy legalább 25 százalékos tulajdonosa egy mezőgazdasági cégnek, vagy megfelelő képesítéssel rendelkezik. Ez utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy elvégez egy aranykalászos okj-s alapképzést. A bejegyzett földművesek száma egyébként ma már meghaladja a 150 ezer főt. Ez a státusz nemcsak a földvásárlásnál elengedhetetlen: ezen kívül csak ők vehetnek részt különböző földműveseknek meghirdetett pályázatokon, illetve kaphatnak meg egyes támogatásokat. A földműves 300 hektár területet szerezhet, ebbe beleszámít a már meglévő területe is. A föld-elővásárlási rendszer bevezetésével pedig a törvény abszolút a helyben lakókat preferálja.