A trend nem tört meg, továbbra is masszívan drágul a termőföld, és emelkednek a haszonbérleti árak is, igaz, a piac egy fokozattal azért visszább kapcsolt. Mire lehet számítani középtávon, milyenek a termőföldárak európai összehasonlításban, és az osztatlan közös tulajdonú területek hamarosan induló felszámolása milyen hatással lesz a földpiacra? Ezekről beszélgettünk Sáhó Ákossal, az Agrotax Kft. ügyvezetőjével.
Magyarországon átlagosan1 millió 727 ezer forint volt az eladott földek ára hektáronként a 2020-as évben – derül ki a közelmúltban publikált Agrotax Iránytű című kiadványból. Ez 7,3 százalékos drágulás, mértéke ugyan elmarad az egy évvel korábbi 11 százaléktól, de azért így sincs okuk panaszra a földtulajdonosoknak. Gyakorlatilag 30 éve tart a földárak emelkedése, és ez alatt százötvenszeresükre nőttek az árak – ad történeti áttekintést Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. Mint mondja, a piac hosszú évtizedek óta keresleti, hiszen a komoly befektetők törekednek az optimális, minél nagyobb birtokszerkezet kialakítására, míg a kínálat mindig korlátos. A pár évvel korábbi állami földárverések is azt mutatták, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb kínálatot is elég gyorsan fel tudja szívni a piac. Nagy szerepe van ebben egyébként annak is, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a vevők olcsón tudják hitel segítségével finanszírozni a vásárlást.
Az átlagos árak mögött azonban elég nagy a szórás. A földárak esetében a legolcsóbb 600–700 ezer forintos hektáronkénti ártól egészen 4,5 millió forintig mozog a skála, míg ezzel párhozamosan a haszonbérleti árak is széles sávban mozognak, a legolcsóbb 30-35 ezer forintos hektáronkénti ártól egészen a 120-130 ezer forintig. Megyei összehasonlításban persze Budapest vezet, majd’ 3 millió forintos árral, de immár három megyében – Hajdú-Bihar, Békés, Tolna – is meghaladja az ár a hektáronkénti kétmillió forintot. (lásd 1. térkép, átlagos értékesítési ár megyénként.)
Művelési áganként a messze legnagyobb súlyt képviselő szántó ára átlagosan tíz százalékkal nőtt, és hajszálnyival marad el az 1 millió 900 ezer forinttól hektáronként. Minden megyében drágult a föld, de azért erőteljes különbségek alakultak ki, Budapest mellett egyértelműen a Közép-Dunántúl vitte a prímet. A haszonbérleti díjak egyébként mintegy négy százalékkal nőttek, és átlagos értékük tavaly már 75 ezer forint körül volt hektáronként. A gyep átlagos eladási ára közelíti a másfél, az erdőé pedig az 1 millió forintot. A legdrágább természetesen a gyümölcsös, 2,4 millió forintos és a szőlő 2,6 millió forintos átlagos hektáronkénti árral.
Az Agrotax iránytű, mely egyébként már ötödik éve jelenik meg, a kifüggesztett földadásvételek adatait dolgozza fel. A 2014-től érvényes földforgalmi törvény ugyanis előírja, hogy mind az eladás, mind pedig a haszonbérbe adás esetén a szerződést a jegyzőnek ki kell függesztenie, hiszen így garantálható az, hogy mindenki megismerhesse a szerződés fő paramétereit, és igény szerint élhessen elővásárlási jogával. „Évente egyébként mintegy 100-120 ezer tranzakció valósul meg Magyarországon, ebből gyakorlatilag a fele öröklés, illetve ajándékozás, ezeket nem kell kifüggeszteni, így nekünk is csak a maradék évi 50-60 ezer ügyletre van rálátásunk” – mondja Sáhó Ákos. Ma már mintegy 300 ezer tranzakció adata szerepel adatbázisukban.
Hol tartanak a magyar földárak EU-s összehasonlításban?
Cikkünk teljes terjedeloemben a K&K Magazin nyári számában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy