Mióta foglalkozik a Blockhain technológiával?

Mi a Mensa HungarIQa egyesületen belül kezdtük el a Blokchain technológiát kutatni 2016-ban, és raktuk össze az első szakmai képzést ezen a területen. Emellett az Edutus egyetem szakmai képzését vezetem és március óta én vagyok, az akkor alakult Blokchain koalíció szakmai vezetője.

Miért döntöttek úgy, hogy egy online kiadványt jelentetnek meg ebben a témában és kiket akarnak ezzel megcélozni?

A legfontosabb célunk, a most megjelent Kalandozások a tokenizáció című online kiadvánnyal, hogy minél szélesebb körben megértessük a Blockchain előnyeit, ebben a kiadványban a tokenizációra fókuszálva. Úgy látjuk ugyanis, hogy mindez nem elég széles körben ismert, van egy kis lemaradás országszinten. Ráadásul nagyon sok újdonság van ezen a területen, többek között az NFT-khez, a Metaverzumhoz kapcsolódóan. A kiadvány, melyet közösen adtunk ki a Peak Financial Services-el, mely a hazai fintech világ egyik legfontosabb szereplője, több mint 30 oldalon foglalkozik a tokenizációval. Elsődleges célcsoportja az üzleti döntéshozók és döntéselőkészítők, akik a technológia iránt érdeklődnek. De a kiadvány nyelvezete olyan, hogy bárki megértheti különösebb technológiai vagy üzleti előképzettség nélkül is.

Mennyire kapcsolódnak össze a tokenek a kriptovilággal?

A tokenek egyik fele valóban a kripto világ, melynek aktuálisan ambivalens a megítésése. Corporate és szabályzói oldalon a technológiát jól értjük, de a kriptoval szemben van egy „tartózkodás”. Vannak, akik ezt az ördögtől valónak tartják. Én azonban azt gondolom, hogy a tokeneknek is megvan a helyük az ökoszisztémban, és a kripto sem a gonosz erőit erősíti. Ne felejtsük el, hogy a kripto piac nemrég még egy 3 trillió dolláros értékű monstrum volt. A Big 4 és a nagy pénzügyi cégek, a pénzügyi szabályozók elkezdték egy új pénzügyi rendszer alapépítőköveiként kezelni, másokban azonban megmaradt az óvatos tartózkodás a kriptoval szemben.

De a tokeneknek mindez csak az egyik oldala. A másik a termék és szolgáltatáséletutak ellátási lánc alapú követése, valós időben, nagyon kicsiny időegységek mentén. Mindezzel már létező üzleti modelleket lehet tokenizáltan hatékonyabbá tenni, másik részről pedig elég komoly tőkét lehet bevonni. Nekünk, mint Blokchaineum ez az egyik fő szolgáltatásunk a tőkebevonás összekapcsolása a működő üzleti modellekkel. Így a piacépítés természetesen segíti hosszútávú üzleti céljaink megvalósítását.

Mennyire egyenletesen fejlődik ilyen szempontból a piac és hol tartunk most?

2017-ben óriási hype volt, akkor lehetett először nagy volumenben a blokchain technológiát használva bevonni tőkét. Az első időket persze úgy írhatjuk le, hogy a „vadnyugat legvadabb időszaka volt, mindenki az ICO-ban (Intial Coin Offering) gondolkodott.  Egyfajta közösségi finanszírozás, amikor valamilyen blockchain technológia vagy blokklánc alapú cég összegyűjt egy bizonyos összeget a befektetőktől, annak érdekében, hogy elindítsanak egy platformot, ami saját kriptovalutát fog használni.

Érdekesség, hogy a kripto piac 2018-ban beszakadt, és két évig semmi izgalmas nem történt, de ez a fajta tőkebevonás nem állt le, sőt növekedett a jelentősége. A világon egyre fontosabb az innováció és a verseny. A legfontosabb a különböző régiók számára, hogy a nagyjából 500 millió kreatív elme mekkora részét tudják magukhoz vonzani. Ennek egyik alapfeltétele, hogy hatékonyan, gyorsan és flexibilisen tudjanak tőkét bevonni. Az ICO egy kockázatos és kevés ember által értett folyamat, és pont a leginnovatívabb emberek számára kínál egy alulról szerveződő tőkebevonási lehetőséget. Akik a blokchainhez valamilyen oldalon kötődnek azok célweboldalakon keresik a projektjeik finanszírozását. Mindez nem áll messze egy crowdfounding finanszírozástól csak ebben az esetben egyfajta utalvány a token.

Milyen folytatást terveznek a mostani kiadványnak?

Úgy látom, még nagyon sokáig kell edukálni a piacot. A nagyobb egyetemek esetében ma már megvan a megfelelő tudás, de ezeken kívül bőven van még tennivaló. Ehhez sok kiadványra és különböző kommunikációs csatornára van szükség, amelyek bemutatják a technológiát és annak hasznát. Az elsőként megjelent a tokenizációval foglalkozó kiadványt követően a következő a blokchain technológia azon részével foglalkozik majd, hogy miképpen hat ez a DeFi-re (Decentralized finance. A nem központosított pénzügyi szolgáltatás célja, hogy hétköznapi, kézzelfogható pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson blokklánc alapon. De például a metaverzum is nagyon érdekes téma lesz.

De emellett egy kevésbé „egzotikus” példa, amely bemutatja majd az Európai Unió szabályozását, EBSI, vagyis az European Blockchain Services Infrastructure. Ennek keretében például mindenki teljes kontrolllal rendelkezhet a saját adatai felett. Ezek az adatok bekerülnek egy „tárcába” és mindenki eldöntheti, hogy az adatokat kivel osztja meg. Jó példa erre a diploma tárca. A blokchain technológia segítségével bármelyik pillanatban tudom igazolni, hogy én vagyok a kedvezményezettje a diplomának, hogy ki állította ki, és hogy érvényes-e.

Hogyan függ össze az új technológia az oktatással?

Sokan úgy látjuk, a negyedik ipari forradalom kellős közepén vagyunk, és a technológiai fejlődés elért egy olyan szintre, ahol kulminál. A jobb anyagoknak köszönhetően egyre jobb szenzorokat tudunk létrehozni, egyre jobb adattovábbítási rendszerek vannak, egyre olcsóbb minden és ebből következően egyre több helyre kerülnek ki a szenzorok. Egyre több adatunk lesz, gyorsan fejlődik az IOT (dolgok internete) beindul a big data vizualizáció. Ha a nagy adatmennyiségre ráengedjük a mesterséges intelligenciát, gépi tanulással, akkor erre olyanokat tudunk felhúzni, mint a 3D nyomtatás, önvezető közlekedés, drónok, augmented és virtual reality. És ami nagyon lényeges, mindebbe a hatalmas adatmennyiségbe a hitelességet a blokchain technológiával tudjuk belevinni, ez az igazi hozzáadott értéke.

A változás egyre gyorsabb, mindezek a technológiák összeadódnak, és a nem túl távoli jövőben 2-3 évente kell majd új szakmát tanulni, és nagyjából 10 évente teljesen új területen fogunk dolgozni Sokkal gyorsabban hatékonyabban kell tanulni, másfajta módszerekre lesz.szükség, mint eddig  Pici impulzusokkal folyamatosan updatelnünk kell a saját tudásunkat.

Mindez az egyetemek számára is erőteljes kihívást jelent, vagy marginalizálódnak, vagy behozzák az új módszereket a működésükbe. Nem elég, hogy megosszák az információt, tudást hiszen ez korlátlanul elérhető a neten ma már. Sokkal fontosabb, hogy a tanárok segítsenek a kritikus gondolkozás kialakításában, segítsenek összekötni a pontokat, folyamatosan kihívás elé állítsák a tanulókat, és aktuális tudást  fogyasztható módon kínáljunk.