A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3%-kal emelkedett 2017 II. negyedévében az előző negyedévhez képest.

 

 

2017 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházások volumene 27, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 33%-kal növekedett.

 

A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 29, a volumen több mint egytizedét realizáló költségvetési szerveknél pedig 56%-os bővülés következett be.

 

A beruházási aktivitás csaknem minden nemzetgazdasági ágban emelkedett. A nagyobb súlyú területek közül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt a legnagyobb mértékben (77%-kal), elsősorban az uniós forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások bővülése következtében.

 

A nemzetgazdasági beruházások 28%-át képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a több mint egy éve tartó folyamatos expanzió folytatásaként – 9,2%-kal bővültek. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a nagy súlyarányú járműgyártás területén növekedtek a fejlesztések. Jelentősen emelkedett a volumen a gyógyszergyártás, az élelmiszer, ital, dohánytermék, a villamos berendezések gyártása, valamint a – feldolgozóipari termelésben legkisebb súlyú – textilipar területén is.

 

A harmadik legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 10%-kal nőtt, a lakásépítések mellett a logisztikai és ipari célú bérbeadást szolgáló létesítmények építésében és az irodaház-fejlesztésekben egyaránt növekedés történt.

 

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – másfél éve tartó bővülés után – ismét nőtt (14%-kal), mindenekelőtt a kiskereskedelemben aktív áruházláncok korszerűsítéseinek, felújításainak eredményeképpen.

 

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 26%-kal gyarapodtak, elsősorban belföldi gyártású mezőgazdasági gépek beszerzései miatt.

 

A nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken szintén az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 94%-os növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak. Az oktatásban 43, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 66%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.

 

A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek – elsősorban a földgázkutatások próbafúrásainak tárgyidőszaki ráfordításai miatt – a bányászat, kőfejtésben (megközelítőleg négyszeresére), valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén, ahol továbbra is elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások 71%-os bővülését. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény részben a műsorszórással és műsorkészítéssel összefüggő fejlesztések következtében is nőtt (68%-kal).

 

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan zajló hotelépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább a beruházási volumen 21%-os emelkedéséhez. Az építőiparban a beruházások – részben a termelésbővülés hatására – 20%-kal nőttek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 15%-os bővülés főként a lízingtársaságok növekvő gépjárműimportjának a következménye.

 

Az energiaiparban – a korábban befejeződött erőműfejlesztések miatt – 7,2, a víz- és hulladékgazdálkodás területén 22%-kal csökkent a beruházások volumene – olvasható a KSH elemzésében.