A dízelmotorok renoméját megtépázta a dízelbotrányként emlegetett csalássorozat, amelyhez alapvetően a VW-csoport autóit szoktuk társítani, pedig az európai márkák többségénél derültek ki turpisságok. Ezzel párhuzamosan a szabályzás is szigorodott, röviden összefoglalva: hiába lenne előnyös a fogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás szempontból a dízel az autógyártók számára, a kipufogógázok utókezelése annyira megdrágítja őket, hogy több szegmensben inkább elengedték a kezét. Szegmensről szegmensre nagyon más a helyzet, hiszen az elektrifikációnak hívott folyamat érzékenyen érinti az árakat, ugyanakkor sok esetben nem hoz érdemi megtakarítást az üzemanyagon.

Kisautók és nagyon kicsi áruszállítók

A dízelbotrány elsődleges áldozatai a kiskocsik dízelmotorjai, ezek szép lassan eltünedeznek. Ez nem feltétlenül baj, ha a személyautókat nézzük. A benzinmotorok technológiája fejlődött annyit, hogy egy modern kis turbómotor a dízelekét megközelítően kis fogyasztással tud üzemelni: ezek a motorok városi üzemben gyorsabban bemelegszenek, és nincs gond az állandóan eltömődő részecskeszűrőkkel sem. Igaz, azt sem árt tudni, hogy a szívó benzinmotorok lecserélése a közvetlen befecskendezéses, turbós motorokra jelentősen megdobta az árakat: egy kiskocsinál (Corsa, Swift) akár háromszázezer forintnyi felárat is okozhatott, és erre jön még a lágy hibrid rendszerek további árfelhajtó hatása.

Viszonylag ritka a kiskocsiknál a teljesen hibrid rendszer, mert jelentős a feláruk. Főleg azoknak ideális, akik amúgy is automata váltós kisautót vennének. Azonban jelenleg csak két ilyen típus létezik kisautóban: a Honda Jazz és a Toyota Yaris. Ezek induló listaára 7, illetve 6,5 millió forint, ami legfeljebb a cégesnek látszó magánvásárlók számára vonzó, nagyvárosi környezetben már jobban megéri egy teljesen elektromos kisautó (például egy Renault Zoé) állami támogatással.

Ez a folyamat nem kedvez a személyautó-alapú kisáruszállítóknak, amelyeket kis cégek, vállalkozók (szervizek, szerelők) használnak. Itt is azoknál a modelleknél maradtak meg a dízelek, amelyekből már korábban készült ilyen verzió, jó példa a Ford Fiesta lemezelt kisteher változata vagy a Fiat Fiorino picike dobozos. Újabb modellek esetén, ahol már csak benzinmotorból áll a motorválaszték (például Citroën C3), a kétüléses haszon verzió is benzines.

Kisáruszállítók, furgonok

Bár a sajtóhírek alapján az lehet a benyomásunk, hogy térdig járunk a dízeleket kiszorító elektromos furgonokban, nem ez a valóság. A ma kapható, tisztán elektromos furgonok ára magas, miközben a hatótávjuk nem haladja meg a 200-300 kilométert. Friss példa az elektromos Opel Vivaro, nettó ára 9,7 milliótól indul, nagynak egyáltalán nem nevezhető, 50 kWh kapacitású akkuval akár 230 kilométer megtételére is alkalmas – ami számottevően kevesebb egy dízel változathoz képest, ahogy a terhelhetőség is kisebb, miközben az indulóár bő másfélszeres. Az üzemeltetésben azt is figyelembe kell venni, hogy nagy hidegben akár 40 százalékkal is rövidül a hatótáv, és ha nem akarja a cég kiszolgáltatni magát a köztéri töltők foglaltságának, akkor saját megoldást kell kiépítenie a telephelyen.

A belső égésű motorokhoz viszont nem kell megvenni a kutat, köztes megoldást jelentenek a plug-in, azaz a tölthető hibridek. Ilyet a Ford kínál, például a Transit Customból plug-in változatot, ahol az egyliteres, turbós benzinmotor mellé egy akár 41 km megtételére is alkalmas elektromost hajtást építettek. Bár városi használatra az ingyenes parkolás miatt ideálisnak tűnhet, a 14 millió forintot közelítő nettó alapár nem teszi gazdaságossá ezt a lemezelt furgont. Reálisan vizsgálva ezek nem alternatívái a dízelnek addig, amíg a belvárosokban nincsenek olyan zónák, ahová csak elektromos hajtással lehet behajtani, a távolsági fuvarokra meg egyszerűen alkalmatlanok ma még.

Sajátos terület a haszonjárművek között a pickupoké, amelyek jelentős részét kemény munkára, másik részét, nagy teljesítményű dízelmotorral és sok extrával, életstílus-járműként használják. Itt teljesen megmaradt a dízelek egyeduralma, bár az Egyesült Államokban van pár, ígéretként létező modell (Tesla Cybertruck, GMC Hummer).

Normál személyautók, szabadidőautók

A normál személyautók esetében jelentősen visszaszorultak a dízelek, pedig a középkategóriában a dízel-gate előtt elérték a 80-90 százalékot. Ma már nagyjából csak az vesz dízelt, akinek a felhasználáshoz valóban szüksége van olyan tulajdonságokra, mint a kifejezetten nagy futásteljesítmény vagy igénybevétel.

A dízelek kárára a benzines eladások nőttek, bár ebből a szegmensből is eltűntek a szívómotorok, ami áremelkedéshez vezetett. A legfeltűnőbb a hibridek előretörése, de itt már az állami támogatások elérhetővé teszik a felsőbb árkategóriában az elektromos járműveket is. A rendszer pozitívuma, hogy a taxisok, akik nagyon sokat közlekednek városban, extra támogatást kapnak, és az árlimit is magasabb.

Eredet alapján érdekes folyamat, hogy a tisztán japán gyártók kínálatából (ez európai Nissant nem sorolhatjuk ide a Renault-kapcsolat miatt) teljesen eltűntek a dízelek, mivel csak Európában voltak eladhatók. Így a Mazda benzines és elektromos, a Honda, Toyota pedig benzines, hibrid és némi elektromos hajtással kínálja autóit. Bizonyos szegmensekben a hibridek ára a dízelekével is versenyképes, a dízel körüli bizonytalanság és a megbízhatóbb hibridek miatt a Toyota letarolta a hibridpiacot, mivel a takarékosság és a kis szervizigény nemcsak papíron létezik, hanem a gyakorlat is igazolja.

Koreában még nem döntöttek, a dízeltől a kis benzinmotoron át a teljes és a tölthető hibridekig mindent kínál a Hyundai–Kia konszern, és elektromos hajtás terén is nagyon erős a kínálatuk. Ugyanez igaz az európai autógyártókra is, a Stellantis néven futó Peugeot–Citroen–Opel márkák mindegyikénél megjelent az összes hajtásmód a dízelek mellé, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen leváltanák őket. Ugyanez igaz a VW-csoportra is, itt már tisztán elektromos típusokból többet is kínálnak (VW ID.3 és ID.4 SUV, Škoda Enyaq). A Fordnál a hibridek és a benzinmotorok vannak jelen, de a dízel náluk is marad egyelőre, az első elektromos járművük inkább a prémium szegmensbe tartozik.

Prémium személyautók és SUV-k

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin nyári lapszámában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy