Az MBH Bank Elemzési Centruma a hazai ingatlanpiac szinte teljes vertikumát lefedő, átfogó elemzést tett közzé. A tanulmány szerint a tavalyi év második felében a gazdasági körülmények változása, az infláció hatásai, valamint a monetáris kondíciók szigorítása fordulóponthoz vezetett a lakáspiaci folyamatokban. A tendencia mind az adásvételek számának visszaesésében, mind a lakásárak megtorpanásában tetten érhető volt. Az inflációs környezettel összefüggésben mérséklődött a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelem, melynek hatására az egész évben jellemző marad az alacsony kereslet. A makrogazdasági környezet jövőre várhatóan érdemben javulni fog, így 2024-ben az ingatlanpiac trendjei is új fordulatot vehetnek.
Folytatódott a lakásépítések, illetve a kiadott építési engedélyek számának csökkenése
A tendenciákat tekintve folytatódott a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek számának csökkenése: 2023 I–III. negyedévében 10 808 új lakás épült, 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott engedélyek és bejelentések alapján, az épülő lakások száma 14 894 volt, ez 43%-kal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában. Mivel az építkezések átfutási ideje miatt jövőre is kevés lakást fognak átadni, az építőiparnak ebben a szegmensében várhatóan lassabb lesz a kilábalás.
Idén 100 ezer alatti adásvétel szám valószínűsíthető
2023 harmadik negyedévében több mint 22 ezer tranzakciót becsül a Duna House, ami éves alapon – 20%-os különbség tavalyhoz képest. A trendek alapján az alacsony bázis és a növekvő aktivitás miatt az utolsó negyedévben visszatérhet az ingatlanpiac a tavalyi szintre. A CSOK Plusz elindítása az ideihez képest akár 10-20 ezerrel több lakástranzakciót eredményezhet 2024-ben a piacon – azonban az árakat várhatóan ez sem befolyásolja majd jelentősen.
A lakóingatlanok árai nominálisan nem változtak, reál értelemben viszont mérséklődtek
2023-ban a lakóingatlanok árai nominálisan nem változtak: a KSH adatai alapján az első negyedévhez képest 1%-os árcsökkenés, a megelőző év azonos negyedévéhez képest pedig éppen 1%-os árnövekedés volt megfigyelhető. Az MNB szerint ugyanakkor egy év alatt reál értelemben 18,5%-kal mérséklődtek a lakásárak. 2024 őszéig sem érdemes jelentős áremelkedésre számítani, jóllehet a felújított lakások ára jobban követheti az inflációt, mint a rosszabb állapotú ingatlanoké.
A bérleti díjak emelkedése stabil volt nyár végéig
Amíg a lakásárak stagnáltak, addig a bérleti díjak emelkedése nyár végéig stabilnak bizonyult. A KSH-ingatlan.com budapesti lakbérindexe éves szinten 12%-kal (szeptemberi adat) ment feljebb nominálisan. Az elmúlt évben a gazdasági helyzet nyomán erősebb volt a bérlői kereslet a piacon, mint a vevői, és ez vezetett a bérleti díjak további emelkedéséhez. Ez az emelkedés azonban nem tartott lépést az inflációval.
A lakáspiac jelenlegi helyzetéhez képest a jövő évben várható gazdasági változások – úgymint a hitelkamatok mérséklődése, a fogyasztói bizalom javulása, a reálbérek emelkedése, illetve az újonnan bevezetett támogatások – hozhatnak fordulatot.