Pontosan milyen esetekben kell közbeszerzési pályázatot kiírni?

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2015. november 1-jei hatályba lépésével több ponton jelentősen módosította a közbeszerzésekre irányadó korábbi szabályokat, többek között tágította a közbeszerzésre kötelezettek körét is. A jogszabályváltozások következtében már nemcsak az állami beszerzéseknél vagy a magasabb támogatási intenzitású és a vonatkozó értékhatárt meghaladó beszerzéseknél szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, hanem abban az esetben is kötelező a közbeszerzési törvény alkalmazása, ha az adott beszerzés vonatkozásában a támogatás mértéke legalább 25 millió forint. A közbeszerzési kötelezettséget nemcsak a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések tekintetében is vizsgálni kell, így az előzetes projekttervezés és a közbeszerzési érintettség feltérképezése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a nyertes pályázatok megvalósítása és az elnyert támogatás lehívása zökkenőmentesen megtörténhessen.

Mennyire lassítja a pályázatokat, hogy új közbeszerzési szabályokat kel alkalmazni?

A pályázatok megvalósítására érdemi hatással van a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettség erőteljesebb megjelenése, kiváltképp a szezonális működésű vállalkozások esetében. Nekik ugyanis megfelelően össze kell hangolniuk a szezonális működésüket, az elhúzódó beszerzéseket és a tényleges beszerzés során megjelenő kivitelezési határidőket. Például egy hűtőház felújítása nem lehetséges akkor, amikor az roskadásig tele van áruval, vagy egy egyedi gép gyártási ideje sok esetben a négy hónapot is meghaladja azzal, hogy a gyártási folyamatok jellemzően a beszállító által elvárt előleg beérkezését követően kezdődhetnek meg, melynek előfeltétele a szabályos közbeszerzési eljárás lefolytatása, vonatkozó beszállító kiválasztása. Az összetettebb, építési beruházást és árubeszerzést is magukban foglaló pályázatok megvalósításának önmagában is jelentős az időigénye. Az elnyert támogatás felhasználása során ugyanis több közbeszerzési eljárás lefolytatása is szükséges, arról nem is beszélve, hogy sok esetben a beszerzési folyamatok egymásra épülnek. Így azokat - a lehetséges késedelmekre is tekintettel - nem kezdik meg egyszerre az érintett vállalkozások, hiszen sok esetben a beszállítók sem tudják hosszú távra előre garantálni a kiajánlott árat, vagy kapacitásaikat sem tudják ennyire előre lekötni. Tapasztalatunk szerint, így hiába van elvi lehetőség arra, hogy előzetesen, tényleges szerződéskötési kötelezettséggel csak pályázati nyertesség esetén járó közbeszerzési eljárást folytassanak le a pályázók (feltételes közbeszerzési eljárás), ezzel jellemzően kevesen élnek, a pályázók inkább csak a pályázati nyertesség bevárása után költenek közbeszerzési tanácsadásra.

Milyen tapasztalatok vannak, milyen mértékű adminisztrációs többletterhelést jelent ez a pályázók számára?

A jogszabályi környezet szigorításának hatására több támogatást nyert szervezetnél vált kötelezővé a közbeszerzési eljárás lebonyolítása. Olyanoknál, akik korábban beszerzéseiket közvetlenül, legalább három árajánlat kérésével, közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül intézhették. Számukra jellemzően ismeretlen terület a közbeszerzések világa, így azt lehet mondani, hogy a különböző felkészültségű vállalkozásoknak eltérő nehézséget okoz megfelelni a közbeszerzési kötelezettségnek, teljesíteni a jelentős mértékben megnövekedett adminisztrációs kötelezettségeket.

Milyen előnyei vannak az új szabályok bevezetésének a pályázók szempontjából?

A közbeszerzési eljárások erőteljesebb megjelenése remélhetőleg azt fogja eredményezni, hogy hatékonyabb, átláthatóbb és tisztább lesz az EU-s pénzek felhasználása, így a jogosulatlan forrásfelhasználások számának csökkenésével több támogatás marad a tényleges fejlesztési elképzeléseikhez forrást kereső vállalkozásoknak. Csökkenni fog továbbá a beszerzések során alkalmazott túlárazások száma, mely káros nemzetgazdasági hatásai mellett versenyhátrányt jelent a tisztességes beszerzési eljárásokat lefolytató piaci szereplőknek is. Előnyként jelenhet még meg a vállalkozások számára, hogy a nyílt közbeszerzési eljárások lehetőséget fognak biztosítani olyan beszerzésekben történő részvételre is, melyre a közbeszerzési kötelezettség hiányában nem lett volna lehetősége az adott vállalkozásnak.

Milyen gyakorlati tapasztalatok vannak, csökkent-e a pályázatok iráni érdeklődés az új szabályok bevezetése után, illetve milyen mértékben emelkedett a pályázatok átfutási ideje az erőteljesebb szabályozottság miatt?

A pályázatok iránti érdeklődés töretlen, rengeteg a jó fejlesztési elképzelés, a gazdaság továbbra is ki van éhezve az EU-s támogatásokra, mely az élénkülő hitelezés mellett motorja lehet a magyar gazdaság fejlődésének. Jó a kormányzati irány, mely az EU-s források felhasználása során a vállalkozások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Az erőteljesebb szabályozottság természetesen növeli az átfutási időt, de komoly elrettentő ereje is van, legfeljebb az egyébként tőkeerős, jelentős fejlesztési versenyben lévő vállalkozások döntenek a tisztán saját forrásból történő fejlesztés mellett. Ugyanakkor észrevehető az is, hogy még a jelentős pályázói rutint szerzett vállalkozások sem érzik át teljes mértékben a megváltozott szabályok súlyát, nemhogy az első pályázók. Pedig a tét jelentős. Az elmulasztott vagy a szakszerűtlenül lefolytatott közbeszerzési eljárás következményeként egy szabálytalansági eljárást követően akár a már megítélt támogatástól vagy annak egy részétől is eleshetnek a pályázók. Vagy ami még rosszabb, a már felhasznált támogatás visszafizetésére is kötelezhetik őket egy utólagos ellenőrzési eljárás következményeként. A felelős projekttervezés és a közbeszerzési érintettség feltérképezésének nélkülözhetetlenségét jelzi az is, hogy az Irányító Hatóság külön is felhívja a pályázók figyelmét a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre, kihangsúlyozva, hogy az irányadó jogszabályban meghatározott kötelezettségek megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata.