A változás abban rejlik, hogy a korábbi években a mikro- és kisvállalkozások mutatóit csak az adott cég szintjén kellett vizsgálni. Ez akkor egyszerűsítést jelentett, hiszen nem kellett a cégcsoport adatainak utánajárni és értékelni. Multinacionális vállalatcsoportok hazai leányvállalatai is érintettek lehettek ebben a könnyítésben, hiszen azok mentesülhettek a fizetés alól, ha létszámuk nem érte az 50 főt, és sem árbevételük, sem mérlegfőösszegük nem haladta meg a 10 millió eurót. Hasonló helyzetben voltak azok a magyar tulajdonosok is, akik adózási vagy egyéb megfontolásból tartottak fenn több társaságot.

Idén azonban – legkésőbb az április 23-i határidőig - már az egyes, úgynevezett partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait együttesen kell értékelni – sokszor nem egyszerű képletek alapján. Ez alapján dől el, hogy az adott társaságnak kell-e innovációs járulékelőleget fizetni. A járulék összegét az idei várható számok alapján kell meghatározni áprilisban és júliusban. A későbbi előlegek, valamint az év végi kötelezettségek mértékét pedig új, az akkor ismert adatok alapján kell majd újraszámolni.

A három tized százalékos adókulcs nem tűnik soknak, de ezt nem a társaságok eredménye, hanem a helyi iparűzési adó számításával közel megegyező módon kell megállapítani. Így az újonnan érintett vállalkozások legtöbb esetben több millió forintos adóteherrel is számolhatnak. Az innovációs járulékból közel 82 milliárd forintot vár idén a kormányzat. A bevételek tervezett több mint 10 százalékos növekedése jelentős részben annak a több ezer vállalkozásnak köszönhető, amelyekkel idén kibővül az innovációs járulékot fizetők köre – emelte ki Hegedüs Sándor.