Nemsokára kiderül, kiket vettek fel egyetemre, hiszen kevesebb, mintegy hónap múlva, július 26-án az intézmények meghatározzák ponthatáraikat. Már csak július 12-éig adható be hiánypótlás a felvételi eljárásban és eddig a dátumig lehetséges a megjelölt intézmények közötti sorrendmódosítás is. A felvételizőknek segítség az egyetemkezdéshez: az UNIside és a Mateking elemzői felmérték: hogyan tanulnak az egyetemisták és mi a fontos a számukra, hogyan lendülnek át a nehézségeken.
Már csak pár hétig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden, amelyről jobb úgy dönteni, hogy minden lehetséges tudnivalónak utánanéztünk. Egy friss, most megjelent rangsorból, az UNIside 2023 nyári kiadványból – és az Uniside.hu weboldalán – egyetemi vezetőkkel, volt és jelenlegi diákokkal készített interjúk is segítik a döntést, sőt az UNI egyedi, kiválósági rangsormódszertannal készített szakos rangsoraiból kiderül az is, melyek a legjobb-legnépszerűbb egyetemek képzési területenként. Érdekesség például, hogy az ELTE- GTK a gazdaságtudományok képzési terület legnépszerűbb négy szakján is (gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel) az ELTE-GTK végzett az első helyen. Előkelő helyeken szerepelt a DE-GTK és a Corvinus is. Informatika képzési területen például a BME-VIK a mérnökinformatikus és az üzemmérnök informatikus szakokon áll az élen. A legnépszerűbb egyetemek, a képzési területeken belül a legnépszerűbb szakok, és a legjobbnak ítélt karok és intézmények – figyelembe véve nemzetközi kutatási teljesítményüket is - mind szerepelnek az UNI kiadványában, az Oktatási Hivatal és a Clarivate Incities megoldásai alapján. Az UNI in&out 2023 Nyár című magazin így szinte egy komplett évkönyv, hiszen a lehetőségekhez mérten az összes olyan témát feldolgozza, amely a felvételizők és az egyetemisták számára fontos lehet karrierútjaik, tanulmányaik szempontjából.
A fiatalok többet dolgoznának
Az UNIside nyári kiadványa kifejezetten segítséget nyújt, hogy még az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt a leendő hallgatók képet kapjanak a felsőoktatás világáról. A nyári munka minden fiatal esélye a tapasztalatszerzésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A diákok munkavállalásáról az UNI kiadványa számára a Makronóm Intézet készített felmérést, amelynek fő célja az volt, hogy azonosítsa a diákok munkakörülményeit, munkalehetőségeit, kereseti szintjét és egyéb feltételeit. A kutatásból kiderült, hogy bár a válaszadók 86 százaléka egész évben dolgozik, a fiatalok többet dolgoznának, és erre mind a diák, mind a munkáltatók oldaláról lenne igény, amelynek egyik legfőbb gátja az időbeosztás kérdése. A kutatásban elsősorban 17-24 évesekre és a felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatókra fókuszáltak.
Évközben a hallgatók kevesebb mint fele tölt heti öt óránál többet a tanórákra való felkészüléssel
A nyomtatott kiadvány nyári számának egyik legizgalmasabb témája az „Így tanultok ti” kutatás és eredményei: az UNIside és a Mateking.hu közös szervezésében létrejött kutatás célja, hogy a hallgatók könnyebben és hamarabb megtanuljanak tanulni, mások tapasztalataira, és jó gyakorlataira építeni. A kutatásból kiderült, hogy az egyetemi hallgatók több mint 70 százalékának fontos, hogy csend legyen körülötte tanulás közben, és alig 18 százalékuk preferálja például a könyvtárban tanulást. A tanulási módszereket vizsgálva a kutatásban résztvevők válaszaiból azt derült ki, hogy a legtöbben, a megkérdezettek több mint 73 százaléka többször elolvassa az anyagot. Hatvankét százalékuk olvasás közben jegyzetel is, de csupán 42 százalékuk készít ábrákat, rajzokat közben. A hallgatók majdnem 27 százaléka magol, és kevesebb mint egyharmaduk szeret mássokkal együtt tanulni. Az elmúlt évben első alkalommal felmértek szerint arra is kitér az elemzés, hogy például szorgalmi időszakban az egyetemisták csaknem fele több mint öt órát készül az óráira, míg a többiek 5 óránál kevesebbet. A hallgatók kicsit több mint egy ötöde viszont több mint 10 órát fordít tanulásra egy héten. Tanulmányaik során a hallgatóknak az időhiány (52,8 százalék), a tantárgy szükségtelenségének érzése (45,1 százalék) a magas vizsgakövetelmények (40,6 százalék) okozzák a legnagyobb nehézséget. A legnehezebb egyetemi tárgyakként a legtöbben a matematikát vagy egy ahhoz szorosan kapcsolódó tantárgyakat azonosították (számvitel, közgazdaságtan, statisztika, mechanika). Az adott tantárggyal kapcsolatos nehézséget pedig elsősorban (69 százalékuk) azt jelölték meg, hogy a tanár nem tudja jól átadni a tudnivalókat, és nehézség esetén a legtöbben az interneten keresnek információt (90,3 százalékuk).
A kutatási eredményeket a most megjelent UNI in&out 2023 Nyár című kiadványban lehet részletesen elolvasni.