Bár rengeteg hazai családi vállalkozást érint a generációváltás problémája, a többség sajnos nem megfelelő felkészültséggel vág bele a folyamatba – így pedig komolyan kockáztatja a cég jövőjét. Pedig a sikeres utódláshoz szükséges tudás és tapasztalat létezik és elérhető.
A K&K Magazin olvasóinak jelentős része családi vállalkozás, fontos missziónk, hogy a magunk eszközeivel segítsük a közülük mind többeket érintő generációváltás folyamatában az alapítókat és a következő generációt. Utódlásra felkészülni! Generációváltás a családi cégeknél címmel november 29-én nagyszabású konferenciát rendezünk a témában, együttműködésben a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központjával. Szervezőpartnereinket, Dr. Radácsi Lászlót, a Budapest LABigazgatóját és Horváth Somát, a KKV Műhely tanácsadóját kérdeztük arról, hogy látják a generációváltás magyarországi helyzetét és kinek érdemes részt vennie a novemberi konferencián.
A BGE Budapest LAB, úttörőként Magyarországon, egy éve elindította átfogó családi vállalkozásokra fókuszáló kutatási programját. Hogyan látjátok, melyek a főbb kihívások, amikkel a családi vállalkozások szembesülnek?
R. L.: A magyar kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás környékén alapították, vezetőik közül sokan most érik el, vagy pár éve lépték át a nyugdíjkorhatárt. Emiatt a pár éve elindult generációváltási hullám várhatóan a következő években tömegesen érinti a vállalkozásokat. A digitális lemaradás problémája mellett az utódlás kérdése mindenképpen a legfontosabb kihívások között van.
Mekkora kört érint az utódlás problémája a családi vállalkozásokon belül, és mennyire felkészültek a cégek?
R. L.: Kutatásunk szerint, a családi vállalkozások 39 százaléka tekinthető generációváltó cégnek, vagyis olyannak, ahol vagy tíz éven belül esedékes, vagy az elmúlt öt évben lezajlott az utódlás. Ugyanakkor, a vezetők közel harmada úgy látja, nincs kinek átadni a céget, így az az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan befejezi működését. A helyzet, mondhatni, kétségbeejtő. Sokan későn eszmélnek, hogy nincs kinek továbbadni a stafétát, pedig egy sikeres utódlás tervezésének és megvalósításának folyamata akkor is több év, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. És a generációváltás mindenképpen nagy kockázat. Kutatások szerint világszinten a vállalkozások 30 százaléka éli túl az első generációváltást, 10-15 százalék a másodikat és csak 3-5 százalék a harmadikat. Ezen adatok fényében legalábbis elgondolkodtató, hogy a Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program friss adatai szerint a hazai családi cégek felének (51 %) egyáltalán nincs erre vonatkozó stratégiája. A legnagyobb gond a kutatások szerint a generációváltással kapcsolatos tapasztalat, tudás hiánya, pedig létezik ilyen, és elérhető.
Tanácsadóként immár évek óta foglalkozol családi vállalkozásokkal. Tapasztalataid szerint mennyire nyitottak a családi cégek arra, hogy külső tanácsadókat alkalmazzanak probléma esetén?
H. S.: A családi vállalkozások jelentős része kkv, ahol a tanácsadókkal való együttműködés egyelőre kevésbé jellemző. Így kevés a saját élmény arról, hogyan tud egy külsős szempont, szakértelem hasznos lenni. Különösen igaz ez az utódlás kérdésére, ahol egyszerre kell kezelni a cég működéséhez és tulajdonlásához kapcsolódó szakmai és érzelmi kérdéseket. A család működése önmagában is nagyon érzékeny és bonyolult dolog, tele érzelemmel, pozitív és negatív emlékkel, ki nem mondott gondolatokkal. Ebben a helyzetben kell egy tanácsadónak úgy működnie, hogy minél hamarabb mutasson fel a működéséhez kapcsolható pozitív és érzékelhető eredményeket. Ezzel magyarázható, hogy kevés olyan tanácsadó van, aki ezt az összetettséget hitelesen kezelni tudja, és kevés az olyan család is, amelyik szívesen „kitárulkozik”; pedig jól jön a külső segítség.
Melyek azok a lépések amelyekre az utódlás tervezése során kiemelten figyelni kell?
H. S.: A generációváltás folyamatában sokan érintettek: családtagok, dolgozók, vezetők, ügyfelek. Nehéz, de fontos mindenki szempontrendszerét figyelembe venni, hogy kedvezőnek ítéljék meg a maguk számára a folyamatot. Ahogy László is említette, az utódlás egy hosszú folyamat, amely ritkán sikeres, ha egy lépésben valósul meg. Az átadó és az átvevő számára is fontos, hogy életszerű lépések, fázisok sorozatán keresztül jusson el a cég a vezetés átadásáig. Az átadótól nem reális azt várni, hogy pénteken hazamenjen operatív vezetőként és hétfőtől már csak negyedévente egyszer, egy jelentésből informálódjon a céggel kapcsolatos ügyekről. Egy jól felépített folyamat mind a racionális, mind az érzelmi oldalon megadja a résztvevőknek a szükséges támogatást, útmutatást.
Sokan tartottak már konferenciát utódlás témában, miben lesz egyedi és különleges az Utódlásra felkészülni! konferencia?
R. L.: A konferencia egyetlen intenzív nap alatt azonnal használható tudást ad, ami megalapozza a sikeres utódlás folyamatát a szervezetfejlesztési kérdésekre és a sokszor elhanyagolt, bár nagyon fontos pszichológiai, lelki felkészülésre koncentrálva. Az egyetemi és tanácsadói szervező- és előadói gárda garantálja a biztos tudáshátteret, ugyanakkor különösen figyelünk arra, hogy érthető, befogadható, felesleges tudományoskodástól mentes rendezvényt szervezzünk. Az előadások mellett nagy hangsúly kerül a cégre, személyre szabott fejlődésre. Sikeres generációváltó cégek osztják meg őszintén a tapasztalataikat, az interaktív panelekben pedig a résztvevők – átadók és átvevők együtt – a saját cégük sikeres utódlása felé vezető lépéseken dolgozhatnak.
Mely cégeknek érdemes részt venniük, és kiktől tanulhatnak a konferencia résztvevői?
H. S.: Nem kérdés, hogy minden cégnek szüksége van felépített utódlási tervre, de tudjuk, hogy ezt nem könnyű összerakni. Sokszor látjuk, hogy csak az utolsó kis „lökés” hiányzik ahhoz, hogy a tulajdonos, a család belevágjon a folyamat megtervezésébe – a konferencián ehhez adunk információt és energiát. Azaz szeretnénk a hezitáló érintetteknek segítséget adni a legfontosabb döntéshez: mikor és hogyan kezdjem el?
A konferenciával kapcsolatos információk már elérhetők az utodlasrafelkeszulni.hu oldalon, vagy keressen minket: kkvmagazin.com/konferencia
Horváth Soma, KKV Műhely
Vállalati, vezetői HR-tanácsadóként segítem a kkv-kat olyan helyzetekben, amikor az üzleti kihívások mellett megjelennek a felépítéssel, vezetéssel, emberekkel, szervezéssel kapcsolatos nehézségek. Hiszem, hogy az eszközök vannak a vezetőkért és nem fordítva, így célom az egyszerűség, hatékonyság.
Dr. Radácsi László
Oktatóként, kutatóként és tanácsadóként évtizedek óta dolgozom vállalatvezetőkkel. A Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központban azon dolgozunk, hogy tudásmegosztással segítsük a vállalkozói kultúra terjedését, erősítsük a hazai kis- és középvállalkozásokat.