Versenyelőnyt jelent a vállalkozások számára az üzleti etikett eszközrendszerének ismerete és tudatos használata – állítja dr. Erdős Zsuzsanna üzleti etikett szakértő. Az ügyfelek – generációtól függetlenül – ma már nemcsak jó szolgáltatást, hanem vásárlási élményt is szeretnének, és az is fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat a munkahelyükön. Tom Corley kutatásai szerint a dúsgazdagok saját üzleti sikerük egyik kulcsát az etikett ismeretében látják. Egy vezető életében az üzleti viselkedés- és öltözködéskultúrában való jártasság fontos szerepet játszik a kapcsolatépítés, valamint az üzleti tárgyalások során is.

 

Generációs elvárások

 

Az üzleti életben is megjelentek az Y (és a Z) generáció tagjai. A fiatalok sokban különböznek idősebb kollégáiktól, máshogy viselkednek, beszélnek és öltözködnek. Jogos tehát a kérdés: vajon milyen változásokat idézett elő mindez az etikettben? „Az etikett szabályai is reflektálnak a változó világra, ám közel sem annyira rugalmasan, mint sokan az hinni szeretnék. Éppen úgy vágyunk társaink, környezetünk tiszteletére, elismerésére, személyes terünk tiszteletben tartására, mint bármikor a történelem folyamán” – emelte ki a szakértő.

 

Számos kutatás mutatja, hogy a 21. század elején közel sem vagyunk olyan elnézők a viselkedési és az öltözködési szabályok betartását és be nem tartását illetően, mint ahogy azt a médiumok sugallják. Ugyanakkor megjelent egy erőteljes jelenség is a viselkedéskultúrában: szeretjük magunkat és a többieket is megközelíthetőnek és barátságosnak látni és láttatni, és szeretjük azt, ha közvetlen, természetes, barátságos módon kommunikálhatunk másokkal. „Azért még senki sem sértődött meg, ha több tiszteletet kapott, mint amit elvárt. A kapcsolatokba az hozhat feszültséget, ha valaki úgy véli, ő megadta a kellő tiszteletet a maga módján, ám a másik ezt közel sem ekként éli meg. Ezért is fontos tisztán látni: nem az jó modorú, aki magáról azt gondolja, hanem az, akit mások annak tartanak” – mutatott rá dr. Erdős Zsuzsanna. Minden generáció számára kihívást jelent, hogy ez a két igény – a tisztelet, valamint a barátságos (kevésbé formális) kapcsolatok iránti – olyan egyensúlyba kerüljön a viselkedésünkben, amelyből a másik is úgy érzi, hogy a tiszteljük őt, és a közvetlenségünk számára nem sértő, nem tolakodó.

 

Személyes varázs

 

Az első benyomás meghatározó, és nehezen változtatható meg, de ami talán még ennél is fontosabb: ha valakiről kialakult a véleményünk, akkor az azzal ellentétes információt nemhogy elfogadni nem fogjuk, de érzékelni sem. A tudósok szerint már azelőtt véleményt alkotunk a másikról (például arról, hogy mennyire intelligens, barátságos vagy karizmatikus), mielőtt megszólalna, mindössze a gesztusai és az öltözéke alapján.

 

Érdemes tehát sokkal tudatosabbnak lenni az öltözékünk kiválasztása során, valamint a verbális és nonverbális gesztusainkkal kapcsolatban is, ha azt szeretnénk, hogy vonzó első benyomás alakuljon ki rólunk. Az alkalomhoz illő megjelenés (amivel megtiszteljük az üzleti partnerünket és az eseményt), a barátságos üdvözlés (mosoly, szemkontaktus, kézfogás, egyenes tartás) az első pár másodperc meghatározó elemei.

 

Megfelelni a sztereotípiáknak

 

A tudósok rendszeresen kutatják az öltözék viselkedésre gyakorolt hatását. Tény, hogy az öltözékünk meghatározza a viselkedésünket, és befolyásolja mások irántunk tanúsított viselkedését. Az öltözéke alapján következtetünk a másik sikerességére is, és befolyásolja azt is, mennyire tartjuk őt hitelesnek. Aki magasabb pozíciót tölt be, attól elvárjuk a formálisabb megjelenést. Sztereotípiákban gondolkodunk, ezért más-más megjelenést várunk el a különböző területeken dolgozó emberektől (mást gondolunk arról, hogy öltözik egy megbízható könyvelő, egy sikeres ügyvéd, egy számítástechnikai szakember), a formaruha pedig pozitív hatással van a cég sikerességére.

 

„Vállalkozóként, cégvezetőként okos döntés, ha öltözékünk megfelel négy kritériumnak: önazonos, alkalomhoz illő (azaz megfelel az adott alkalomra vonatkozó írott, illetve íratlan dress code-nak), makulátlan, és harmonizál a tevékenységünkhöz kapcsolódó sztereotípiákkal. Ha a sztereotípiáktól eltérő öltözéket választunk, először arról kell meggyőzni üzleti partnereinket, hogy öltözékünk ellenére is értünk az adott területhez” – hívja fel a figyelmet dr. Erdős Zsuzsanna.

 

Az üzleti öltözködéskultúra tehát nem jelenti azt, hogy öltönyben és kosztümben kell lennünk mindennap, vagy a sikeresség alátámasztására világmárkák óriási logóit kellene magunkon viselni. Ha úgy érezzük, hogy a merev „business professional” azaz az „öltönyös-kosztümös” megjelenés nagyon formálisnak hat egy tárgyaláson vagy egy rendezvényen, ám szeretnénk professzionálisak és megközelíthetők is lenni, érdemes a „business casual” megjelenést előnyben részesíteni. Vagyis a megjelenés formalitását finoman oldhatjuk kevésbé formális elemekkel: nyakkendő helyett díszzsebkendő; egyszínű, világos ing helyett aprókockás vagy csíkos darab; öltöny helyett nadrág és zakó; a kosztüm blézerje helyett „Jackie kardigán”; vagy a blézerhez egy nőies, lágyabb esésű ruha. A farmernadrág viszont nem része az üzleti etikett szerinti ruhatárnak, és a női vonalakat túlságosan hangsúlyozó vagy túlságosan sportos megjelenés sem kelt professzionális hatást.

 

Végül van még egy hasznos tanácsa szakértőnknek: „Érdemes, különösen a tétre menő üzleti tárgyalásokra sötétkék öltönyt, illetve kosztümöt választani, mert amellett, hogy az etikett szerint ideális döntés, és szerencsére szinte mindenkinek jól áll, a kutatások szerint a sötétkék a pénz színe, hitelesebbnek tartjuk a sötétkéket viselőket másoknál.”