Az utóbbi időben több súlyos baleset is történt hirtelen fellépő porvihar miatt. Vezetéstechnikai szakértőnk szerint, noha az ilyen jelenség rendkívül veszélyes, mégis nagyobb esélyünk van elkerülni vagy könnyebben megúszni egy ütközést porvihar esetén, mint amikor egy vad rohan ki elénk a semmiből.
A tavasz beköszöntével a vadak is elindulnak,mert kezdődik a párzási vagy vándorlási időszak. Az állatok ilyenkor sokkal bátrabban indulnak útnak, hisz hajtják őket a hormonok, ezért a forgalmasabb útszakaszokon is gyakrabban okozhatnak balesetet.
„A tavasz és az ősz a vadak szempontjából nagyon meghatározó, hiszen ilyenkor hagyják el a búvóhelyüket és váltanak élőhelyet. De a párzási időszak is most kezdődik, ezért lakott területen kívül szinte bárhol számíthatunk hirtelen felbukkanó vadakra. Az autópályák és a gyorsforgalmi utak mentén kerítés véd az útra kiugró vadaktól, de az alacsonyrendűbb útvonalakon ilyen általában nincs, ezért itt fokozottabban kell figyelni az autósoknak” - tájékoztatott Farkas János ökológiai munkacsoport-vezető.
A vezetéstechnikai szakértőnk szerint azonban még betartott, 90 km/h-s sebességnél is csak nehezen tudjuk elkerülni a kiugró vaddal való ütközést az országutakon. A baleset elkerülésére tehát kevesebb az esély, mint a mostanában többször is tapasztalt porvihar esetében.
„A porvihar esetében az lehet a megoldás, hogy ha már látjuk a távolban, hogy az autópályán rosszabbodnak a látási viszonyok, illetve nem látjuk be az addig belátható útszakaszt, akkor fékezünk és vészvillogózunk. Az úttestre kirohanó vad esetében azonban ez sokkal nehezebb, hiszen egy átlag sofőr reakcióideje mindössze egy másodperc, ami 90 km/h-nál 25 métert jelent. Ekkor még csak észleltük a bajt, de cselekedni még nem volt időnk. A sötétben mindez kitolódhat 1,5-2 másodpercre is, ami minimum 37,5 méteres távolságot jelent ilyen sebesség mellett” - vázolta fel Kőrös András, a Groupama tanpálya szakmai vezetője, a VIONN GO vadriasztó vezetéstechnikai szakértője.
A szakértő szerint a sebesség csökkentése és egy modern, jól funkcionáló vadriasztó lehet a megoldás arra, hogy a vaddal való ütközést elkerüljük.
„A VIONN GO a szélenergiával működő termékekkel ellentétben alacsonyabb sebességen is bekapcsol. Az eszköz ultrahanggal működik, hiszen az állatok hallása sokkal kifinomultabb, mint az embereké. Noha egy autó önmagában is elég nagy zaj az ő fülüknek, azok a vadak, amelyek rendszeresen járnak egy adott útvonalon, hajlamosak megszokni a gépkocsizajt. A vadriasztó ráadásul megnövelheti a reakcióidőt is, hiszen ha az állat a számára kellemetlen zaj miatt megáll, máris nyertünk egy kis időt” - fejtette ki Kőrös András.
A vadriasztó mellett az útviszonyoknak megfelelő vezetéstechnika alkalmazása életmentő lehet. A vezetéstechnikai oktató szerint ugyanis sebességfüggő, mennyi utat tesz meg az autó a reakcióidőnk alatt.
„Az ütközést elkerülhetjük, de legalábbis csökkenthetjük a sérülésveszélyt és a kár mértékét, ha a megengedett maximum sebességnél lassabban haladunk főként a beláthatatlanabb szakaszokon, illetve sötétben. Ha azonban ott terem az autó előtt a vad, a reakció nagyon sok mindentől függhet, legyen szó akár a vezető rutinosságáról, a gumik állapotáról, az útviszonyokról vagy éppen a vad méretéről. A gímszarvas a motorháztetőn landolhat, ha elütjük, de 100 kilométer/órás sebesség mellett akár egy ötkilós mezei nyúl is kitépheti alólunk a futóművet. Egy többszáz kilós, agancsos szarvas pedig akár a szélvédőt is áttörheti” - tette hozzá a vezetéstechnikai szakértő.