A 2018. november 13-án az országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás többek között gyökeresen érinti a fizetett kamatok társasági adóalapból való levonhatóságára vonatkozó szabályait is.

 

A jelenlegi, saját- és idegen tőke arányán alapuló alultőkésítési szabály kikerül a társasági adó törvényből, helyére 2019. január 1-jétől az ATAD által előírt, eredményhez kötött kamatlevonhatósági korlát kerül. Az új korlát értelmében az adózók a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredményük 30 százalékáig vonhatják le a kamatbevételeik összegét meghaladó kamatráfordításaikat, azaz a nettó kamatráfordításukat az adóalapból.

 

Fontos eltérés a jelenlegi alultőkésítési szabályhoz képest, hogy az új rendelkezések értelmében a hitelintézeteknek fizetett kamatok is a nettó kamatráfordítások részét képezik majd. A módosított törvény alapján a magyar szabályozás élni fog az ATAD által kínált összes, kamatlevonhatósági korláthoz kapcsolódó mentességgel és kedvezménnyel, így nem kell majd alkalmazni a 30 százalékos kamatlevonhatósági korlátot:

· a 939.810.000 forintot meg nem haladó nettó kamatráfordításokra (amely csoportos társasági adóalanyok esetében csoportszinten értendő);

· az adózási szempontból különálló adózóknak;

· a pénzügyi intézményeknek, (engedéllyel rendelkező) befektetési vállalkozásoknak, alternatív befektetésialap-kezelőknek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társaságának, a biztosítóknak, valamint a viszontbiztosítóknak;

· a 2016. június 17. előtt megkötött hitelszerződésekre;

· a hosszú távú infrastrukturális beruházások finanszírozására kapott hitelekre;

amennyiben a konszolidált éves beszámolót készítő adózó saját tőkéjére vetített eszközállományának aránya egyenlő vagy magasabb ugyanezen ráta, a társasági adóalanynál csoportszinten számított értékénél.

 

A fenti kedvezmények mellett január 1-jétől az adózóknak lehetőségük nyílik a tárgyévben le nem vonható nettó kamatok időbeli korlát nélküli továbbvitelére és a későbbi adóévekben való érvényesítésére. Sőt, a jogalkotó az adott évben fel nem használt kamatlevonhatósági kapacitásrész továbbvitelét is megengedi a következő öt adóévben.

 

„Bár az új rendelkezések átállási idő nélkül fognak életbe lépni, ami nagy adminisztrációs terhet róhat az adózókra, a fentiek alapján elmondható, hogy a magyar jogalkotó igyekezett annyira megkönnyíteni a kamatok minél teljeskörűbb levonhatóságát, amennyire arra az irányelv lehetőséget ad” – mutatott rá Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.