Komoly kihívást fog jelenteni a tagállamok számára, ha a jelenlegi elképzelések szerint valósul meg a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban a források felhasználásának értékelése, ugyanis előfordulhat, hogy kétszer kell majd megtervezni, mire is szánják ezeket az összegeket. Az új rendszerben megnőhet az átfogó értékeléseket készítő tanácsadók szerepe.
Májusban mutatta be az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es költségvetési ciklusra vonatkozó szabályozási elképzeléseit, amelyek komoly változásokat hozhatnak az uniós fejlesztéspolitika eredményességének értékelésében. Az operatív programok esetében korábban az volt a gyakorlat, hogy az Európai Bizottság felé történő benyújtásuk előtt független, külső szakértővel felmérést, ún. ex ante értékelést készítettek róluk a tagállamok, hogy valóban jó minőségű programok jöjjenek létre. Ezt követően a folyamatban lévő és lezárt programokat szintén értékelni kellett, így lehetett következtetéseket levonni azok működéséről, hatékonyságáról, hogy a tapasztalatokra építve fejlesszék azokat.
A mostani javaslat szerint az előzetes független szakértői vizsgálatot eltörölnék, viszont öt év után kötelezően kellene készíteni egy úgynevezett „mid-term” (azaz időközi) beszámolót az összes futó programról. Ezen beszámoló alapján pedig újra egyeztetniük kellene a tagállamoknak az EB-vel, hogy a fennmaradó két évben hogyan alakuljon az egyes programok sorsa, milyen területekre költsenek többet, esetleg megszüntessenek-e bizonyos kezdeményezéseket.
A fejlesztéspolitika eredményességének mérésére vonatkozó új elképzelés az eddigi visszajelzések alapján nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében. A kritikusok többek között azt vetették fel, hogy az európai uniós költségvetésből rendelkezésre álló források felhasználása jellemzően a költségvetési ciklus vége felé fut fel, így nem szerencsés öt év után egy választóvonal beiktatása.
Hasonló megoldás bevezetésére már volt kísérlet a 2000-2006-os költségvetési ciklusban, azonban a módszertani, illetve kapacitásbeli hiányosságok hatalmas csúszást eredményeztek az értékelésekben. A mostani elképzelés elfogadása esetén a tagállamok is komoly feladatokkal szembesülnének, azonban a legnagyobb teher az Európai Bizottságon lenne, amelynek fel kellene dolgoznia a beszámolókat.
„Az európai uniós források felhasználásának eredményessége nemcsak azon múlik, hogy mennyi pénzt tud elkölteni egy-egy ország, hanem azon is, hogy mennyire vannak pozitív hatással a gazdaságra és a társadalomra az ebből az összegből megvalósult programok. Ennek megállapításához pedig nem csak az uniós fejlesztéspolitikai rendszerekben rendelkezésre álló információkra van szükség, hanem külön felmérésekre, kutatásokra” – mutatott rá Kenyeres Kinga, a Deloitte Magyarország kormányzati tanácsadási terület igazgatója. „Amennyiben bevezetik a „mid-term” beszámolók rendszerét, ma már rendelkezésre áll az a módszertani tudás, illetve tanácsadói kapacitás, amivel Magyarországon valószínűleg megoldható lehet ez a feladat” – fűzte hozzá Kenyeres Kinga.