A 2025-ös nyári aszályos időjárás erősen érezteti hatását a kukorica és napraforgótermés hozamán, bár a 2022-es mélypontot várhatóan sikerült elkerülni, azért csökkentek a hozamvárakozások. Ezzel szemben globálisan, de akár EU szinten is növekedni tudott a két növény hozama. Az EU tejágazatában lassult a tejelő tehenek számának csökkenése, de további egy százalékos csökkenés várható 2025-ben. A környezeti és járványügyi kihívásokat némileg enyhítik a gazdák felé a Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillér beruházási pályázati döntései, amelyek már folyamatosan érkeznek a támogató okiratokkal együtt, és ezek révén a gazdák megvalósíthatják végre az eddig parkolópályán tartott fejlesztési célú beruházásaikat, így a jövőben hatékonyabban fognak tudni termelni.
Magyarországon, 2025 nyarán kialakult aszályhelyzet következtében (hőhullám, hőstressz, csapadékhiány) jelentősen csökkenhet a kukorica hozama – JRC MARS kutatóközpont 2025. júliusi becslése hektáronkénti 6 tonnás hozamot prognosztizált, a legfrissebb, 2025. augusztus 28-i viszont már csak 5,6 tonna / hektár hozamot becsült. A termőterület is kevesebb lett, az előző becslés 800-830 ezer hektárnyi termőterületről számolt be, a jelenlegi reális becslés szerint 750-780 ezer hektár. A csapadék viszonylatában a dunántúli régió kicsit jobb helyzetben volt, mint az Alföld, ahol sokkal kevesebb csapadék esett az elmúlt hónapokban, ami befolyásolja a betakarítható termés mennyiségét, valamint a hektáronkénti hozamot. Magyarországon a 2025-ös kukoricatermés várhatóan 3-4 millió tonna között alakul, amit viszont még befolyásolhat az aflatoxinnal való fertőzöttség lehetősége is. Az egyre gyakrabban jelentkező aszályhelyzetek rugalmasabb alkalmazkodást kívánnak meg a jövőben a gazdáktól, és akár napirendre kerülhet a vetésszerkezet átalakítása is egyes területeken, ahol a kukorica vetése már nem lesz jövedelmező, illetve az aszálykockázat miatt a termésbiztonsága már a megszokott technológiákkal nem garantálható. Ugyanakkor az őszi kalászosok, egyes hüvelyes növények, valamint a cirok termésterületei várhatóan növekedhetnek, mivel ezeknél a növényeknél nagyobb a termésbiztonság, de emellett a piaci igények is meghatározzák majd a termelésbe bevonható alternatív kultúrákat. A takarmánycélú kukorica kiváltásánál az alternatív növények vetését meghatározza a takarmányreceptúrába való illeszthetősége is.
A kukoricával szemben a napraforgó ugyan jobban viselte a száraz nyári hónapokat, de itt is csökkennek a hozamvárakozások. Az előrejelzések szerint az elmúlt ötévi átlaghoz képest 5 százalékos, az előző évhez képest 8 százalékos a visszaesés mértéke. Napraforgót mintegy 750 ezer hektárnyi területen vetettek és 2-2,5 tonna / hektárra becsülhető az átlaghozam, de ez függ attól is a vetés földrajzi helyzetétől is, a csapadékosabb területeken értelemszerűen magasabb hozamra lehet számítani. A napraforgó vetésterület további növekedésének, a vetésforgóban elfoglalt helye, és az ezzel összefüggő növényvédelmi problémák szabnak határt a jövőben.
Mindezt súlyosbította hazánkban a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) okozta visszaesés a sertés-, valamint tejágazatban is. A hazai élősertés árai csökkentek a tavalyihoz képest, a mélypontot 2025 márciusában értéke el kb 545 Ft/kilogrammal. Magyarországon, a sertés termelői felvásárlási árak 2025 júliusában 6 százalékkal maradtak el, az előző év azonos időszakához képest. A sertéságazatban gyakorlatilag minden földrészen problémákat okoznak az állatbetegségek főleg az afrikai sertéspestis, APP és a PRRS, amivel szemben a védekezés költségtöbbletként jelenik meg a gazdáknál.
A tejágazatot is nehéz helyzetbe hozta az 50 év után felbukkanó járvány (RSzKF), hiszen majdnem 20.000 állatot (szarvasmarhát: 9300 db, és mintegy 10000 sertés) kellett leölni miatta, ami az érintett telepek termelését gyakorlatilag lenullázta. A kártalanítást az érintett telepek egy része már megkapta, és zajlik az újra telepítés. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) 2025. szeptember 10-i hatállyal visszaállította Magyarország hivatalos RSzKF mentes státuszát. Az EU szintjén 2024-ben csökkent a tejelő tehenek létszáma, és várhatóan 2025-ben is folytatódik ez a tendencia – tavaly 3,5 százalékkal volt kevesebb, idén további 1 százalékos csökkenés várható. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tejhozamok pedig több mint 1 százalékkal nőni fognak az EU-ban, valamint a tejzsír és tejfehérje tartalma is nőni fog a nyerstejnek. Magyarországon, 2025. júliusában a nyerstej termelői átlagára mintegy 21 százalékkal magasabb a tavalyi árnál, ami a járványt követően pozitív jelnek tekinthető. 2025. szeptember 11-én erősítette meg hivatalosan a Nébih a kéknyelv betegség megjelenését, két Somogy megyei, húshasznú szarvasmarhaállományban (egy tartási helyen tartott). A kéknyelv betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed. A kéknyelv vírus a kérődző állatokra veszélyes betegség. A kéknyelv betegség 2024 őszén és telén okozott nagy kártételt Belgiumban, Hollandiában, Észak-Franciaországban.
„Rengeteg kihívással néz szembe 2025-ben is a magyar agrárium, legyen szó járványról, aszályról vagy hektikus árakról, éppen ezért még fontosabbá vált, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők beruházzanak, amely által működésüket versenyképesebbé, hatékonyabbá teszik, termelésbiztonságukat növelik és mindezek által ellenállóbbá válnak a jövőbeli kockázatokkal szemben. Az agrárium egyik legrégebbi és legnagyobb piaci finanszírozójaként mi is azon dolgozunk, hogy ezekben a beruházásokban ügyfeleinket tanácsadással és finanszírozással segítsük, sőt agrárfinanszírozás tekintetében erőteljesebben nyitunk a kisebb gazdaságok, őstermelők családi gazdaságai felé is Az idei évben viszont nagyon jó hír, hogy a Közös Agrárpolitika II. pilléres beruházási pályázatainak döntései is már elkezdtek érkezni, amik végre új lendületet adhatnak a szektor beruházási kedvének és végre megvalósulhatnak a régebb óta elhalasztott fejlesztések” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
érkező pályázati döntések
A támogatói okiratok elkezdtek érkezni és láthatóan gyorsul a döntési, bírálati folyamat A kisállattartó telepeknél több mint 200 projekt kapott már támogatói okiratot. A nagy élelmiszeripari beruházásoknál eddig 114 pályázat nyert támogatást, 200 milliárd forint összegben, míg a kis élelmiszeripari pályázat esetében 554 döntés született, 34,4 milliárd forint értékben. A kertészeti és üvegházi fejlesztések döntései is érkeznek, a nagy állattartó telepek pályázati döntései pedig várhatóan az idei év harmadik-negyedik negyedévében jöhetnek.
„A K&H Bank csatlakozott ahhoz a hitelprogramhoz, amely a mostani pályázati ciklusra egy különleges, kamattámogatott finanszírozási terméket dolgozott ki. Ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy a kamatköltségekre akár plusz 10 százalék támogatást kapjanak a gazdálkodók. Ez a termék adott esetben nagyon alacsony kamatú hitellé alakítható, miközben a fix kamatbázis biztonságot nyújt a 7-8 éves, vagy akár hosszabb beruházási időszak alatt, függetlenül a piaci kamatmozgásoktól” – emelte ki a szakember.