Az elmúlt napokban kibontakozó energiavészhelyzet miatt a gazdasági szereplők részéről széles körben és önkéntesen vállalt fogyasztáscsökkentés a villamosenergia hálózat számára kezelhetőbbé teszi a Paksi Atomerőmű szinte teljes kiesése miatti roppant feszült helyzetet. Egyes fogyasztók hálózatról történő egyoldalú leválasztását (és természetesen a kaotikus rendszerleállást) jobb elkerülni, így az önkéntesen vállalt és be is tartott korlátozások nagyon fontosak. Ugyanakkor nincsenek ingyen – a kényelmetlenség és a kényszerű alkalmazkodás mellett sajnos mindez a gazdasági növekedésre is negatívan hat. Ennek számszerűsítése azonban nem olyan könnyű: egyrészt meg kell becsülni, hogy az áramfogyasztás mekkora lenne önkorlátozások nélkül, amit bonyolít, hogy a nagy meleg, az ipari üzemek szokásos nyári leállásai, és a hétvégék is befolyásolják az áramfogyasztást nyáron. Ugyanakkor arra mindenképpen kell egy becslést alkalmaznunk, hogy mekkora lenne az áramfelhasználás, ha nem lennének az önkéntes fogyasztásvisszafogások, és arra is, hogy ennek mekkora negatív GDP hatása lehet.