Elmúltak azok az idők, amikor egy-egy elektromos autó hírére összefutott a világ. Ma már egyre természetesebb, ha egy gépkocsi teljesen vagy legalább részben akkumulátorainak (vagy elektromos energiát tároló egyéb rendszereinek) erejére támaszkodva halad célja felé. 2012 és 2016 között több mint tízszeresére nőtt a világ EV-állománya – más kérdés, hogy a mostani 1,2 millió villanyautó sem képvisel súlyt a piacon. Egyes elemzések szerint viszont húsz éven belül az éves eladások akár öt százalékát is kitehetik az elektromos járművek. A technológia „kapudrogja” a hálózatról tölthető (plug-in) hibrid lehet, amely a hagyományos belső égésű motorral szerelt autók megnyugtatóan hosszú hatótávolságát, jobb nagysebességű alkalmasságát, valamint egyszerű és gyors feltölthetőségét az elektromos járművek egyszerű vezethetőségével, csendes üzemével és helyi emissziótól mentes működtetésével párosítja.

 

Nem véletlen, hogy 2018-ban is elsősorban ezek a plug-in hibrid modellváltozatok adják a zöld újdonságok zömét, mint ahogy az sem, hogy a közelmúlt trendjét folytatva komoly előretörésre számítunk a prémium szegmensben, ahol a hibridek nem a takarékosság, sokkal inkább a zaj- és rezgésmentes közlekedés, az esetleges adókedvezmények, valamint az emissziós korlátozásokkal sújtott területekre (ilyenek számos nyugati nagyváros belső kerületei) kapható behajtási engedély motiválja a vásárlókat. Cikkünkben az autók tényleges érkezését említjük; tehát azt, amikor a modell várhatóan befut a márkakereskedésekbe. Minden bizonnyal számos egyéb típus kap, vagy kínál folytatólagosan hibrid vagy elektromos hajtásláncot; az alábbi felsorolás csak az általunk legnagyobb jelentőségűnek gondolt újdonságokat tartalmazza.

 

Tél

 

Észszerű és álomszerű újdonságok érkeznek vállvetve januárban. Az előbbit a Crossland X LPG (autógáz; a háztartási PB-gázhoz nagyon hasonló összetételű szénhidrogén-elegy) verziója, utóbbit a Lexus LS 500h képviseli. Az Opel éveken át volt lelkes szószólója a CNG (sűrített földgáz) technológiának; jelenleg csak a Zafira egyterűt kínálja ezzel az opcióval. A CNG környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb a hagyományos belső égésű motorban felhasználható üzemanyagok közül (eltekintve a hidrogéntől, de azzal hajtott autót jelenleg nem találunk a piacon), ám a kúthálózat hézagossága miatt sokkal kevésbé élhető alternatíva, mint a több helyen tankolható, és a benzinnél még mindig tisztábban égő LPG. A Crossland fedélzetén az 1,2 literes, háromhengeres motort alakítják át kettős üzemre; a 81 lóerős blokk szén-dioxid-kibocsátása benzinüzemben 123, LPG-vel 111 g/km. A 36 literes gáztartállyal az autó kombinált hatótávolsága 1300 km.

 

Egészen más fából faragták a Lexust: az új generációs luxusautó V6-os benzinmotorra épülő hibrid hajtáslánca túlzás nélkül a legfejlettebb a piacon; 354 lóerős rendszerteljesítményéhez hátsó- vagy összkerékhajtás társul, vezetőtámogató rendszerei pedig például a világon elsőként képesek önmaguktól kikerülni az autó elé lépő gyalogost (bár ennek semmi köze a hibrid hajtáshoz). Nincs viszont hosszan használható, tisztán elektromos üzem; a Lexus még nem vezette be a plug-in technológiát.

 

Tavasz

 

A kikelettel hirtelen szembeötlővé válik a környezet, és ezzel együtt a környezetvédelem. Márciustól érkeznek a szalonokba a Nissan Leaf második generációjának első példányai: az autó a jelenleginél nagyobb kapacitású, 40 kWh-s akkumulátort kapott, teljesítménye 150 lóerőre nőtt, egy feltöltéssel elméletileg 378 kilométert képes megtenni.

 

Az április a luxus hónapja lesz: a közelmúltban bemutatott Land Rover Range Rover és Range Rover Sport páros ugyanazzal a konnektoros hibrid hajtáslánccal lép színre. 2,0 literes benzinmotor 300 lóerővel, hozzá egy 116 lóerős elektromos: a rendszerteljesítmény 404 lóerő, az elméleti fogyasztás 2,8 liter/100km, az akkumulátor 50 kilométernyi elektromos üzemet támogat.

 

Nem csak a britekkel gyarapodik azonban a hibrid luxusterepjárók családja: a Porsche Cayenne is megkapja azt a nagyteljesítményű plug-in (E-Hybrid) hajtásláncot, amely idén a Panamerában debütált, 680 lóerővel és 3,0 literes átlagfogyasztással. Mivel a két modell közül a Cayenne aerodinamikája kevésbé optimális, a 310 km/óra végsebesség nem garantált…

 

Nyár

 

A nyár hagyományosan holtszezon az autópiacon, jövőre mégis meghatározó jelentőségű modellek érkeznek a kereskedésekbe – már amennyiben a világ első szériagyártású, tisztán elektromos hajtású luxus crossovere, illetve a világ második szériagyártású hidrogén üzemanyagcellás járműve meghatározónak tekinthető. Utóbbit az FCEV technológiai kutatások és fejlesztések terén vezető pozíciót betöltő Hyundai hozza el nekünk, előbbi pedig a Jaguartól érkezik: az i-Pace nagy dobása, hogy nemcsak utcai, hanem versenyváltozatot is fejleszt belőle a cég, így biztosítva a hírverést az úttörő modellnek.

 

De hogy ne csupán elérhetetlen ökoautókat hozzon a nyár, ekkor jelenik meg a szalonokban az új generációs Mitsubishi Outlander PHEV változata is. Úgy tudjuk, ezt a modellt már a Nissan X-Traillel közös padlólemezre fejlesztik ki – a Mitsubishi másfél évvel ezelőtt, elvileg egyenlő félként csatlakozott a Renault és a Nissan szövetségéhez, amely így a világ első számú elektromos és plug-in hibrid gyártójává vált.

 

Ősz

 

Amint lehullanak a levelek, eljön az Audi kora. Először is a nyárutón debütál az Audi e-tron Sportback, a márka 435 lóerős, tisztán elektromos tanulmányának szériaváltozata. Az idén nyáron beharangozott Audi A8 e-tron az előzetes információk szerint egy 3,0 literes benzinmotor és egy nagyteljesítményű villanymotor kooperációja nyomán 450 lóerő rendszerteljesítményt kínál. Álló helyzetből nem egészen 5 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára az autó, vagy ha megfontoltabb a vezető, akár 50 kilométert is megtehet anélkül, hogy beindulna a belső égésű motor. A rendszer újdonsága a vezeték nélküli töltő. A plug-in hibrid technológia még az év vége előtt megjelenik a Q5 szabadidőjármű fedélzetén is, bár valószínűbb, hogy a középkategóriás SUV a Q7 e-tronban is dolgozó dízelmotoros kivitelt kapja meg.

 

A mi szempontunkból is jól időzít, de a figyelem fenntartása szempontjából is szüksége lesz a Bentley-nek a Bentayga óriás-szabadidőjármű plug-in hibrid kivitelére: ugyanakkor jelenik ugyanis meg a környezetbarát(abb) csúcsluxus-terepjáró, amikor egyetlen természetes ellenfele, a Rolls-Royce Cullinan. A Bentayga konnektoros hajtásláncáról egyelőre csak tippjeink vannak: tekintve, hogy a Bentley a Volkswagen-csoport tagja, logikusan az Auditól vagy a Porschétól kölcsönözheti ökoerőforrását. Ha döntenünk kell az előbbi 3.0 V6-osra, vagy az utóbbi 4.0 V8-as turbómotorra épülő rendszere között, nincs kétség, hogy az utóbbinak nagyobb a presztízse.