Versec, vagy ahogy a történelem fintora következtében ma már szinte egyedüli lakói, a szerbek hívják: Vrsac ma nem több egy unatkozó határvárosnál. Akár északnak, akár keletnek indulunk, tíz percen belül Romániában lehetünk, délen a hírhedt delibláti homokpuszta határolja, Közép-Európa kis Szaharája. Egyedül nyugatnak van ma szabad kijárás, Nagybecskerek vagy Belgrád irányába. Könnyen elkalandoznak az ember gondolatai errefelé. Nagybecskerek az első spanyol utópia helyszíne. Azé a spanyol utópiáé, ami elméletben lehetetlen, gyakorlatban pedig se nem spanyol (katalán), se nem sikeres. A város helyén álló Új-Barcelonát a Bécsből kiebrudalt katalánok alapították 1735 telén. A frissen felszabadult Temesvári Vilajet pusztaságában csupán a mocsár és a malária várt rájuk, a túlélők kevesebb, mint három éven belül már mind visszaszivárogtak Bécsbe.

 

Az elmúlás melankóliája

 

No de ott tartottam, hogy a kis Franci iskolába ment, először Temesvárra, majd Szegedre, Fehértemplomra és Budapestre, utóbbi már az egyetemi tanulmányainak a helyszíne. Magyarul minden bizonnyal Temesváron és Szegeden tanult meg, hiszen otthon senki nem beszélte a nyelvet. Vajon a későbbi írófejedelem, Herczeg Ferenc kedvelte szűkebb hazájának borait? Ráismerne a városra ahol született? A jugoszláv idők után többé nem tehette be a lábát Vrsac-ra, de az igazi változás nem a városképben, hanem a város új lakóinak a hozzáállásában mérhető. Kezdetnek legyen elég annyi, hogy Herczeg Ferenc egykori szülőházában (melyet emléktábla jelöl) ma a Szerb Kommunista Párt helyi székháza működik.

 

Az épületek azonban nem változtak. Látszik az egykori gazdag polgárság ízlése és a múlt feltörekvő újgazdagjainak minden ízléstelensége is a homlokzatokon. Kimondhatjuk, Versec magával ragadóan bájos városka, a mögötte magasodó hegy pedig, talán csak a fekvése bűvölt meg, a tokaji Kopasz-hegyre emlékeztet. Van a tájban, a házakban, a környező falvakban és a szőlőkbe vezető utakon valami ősi, amit sajnos a világnak ezen a táján megmagyarázhatatlanul is ért és érez mindenki, aki a múlt nyomait kutatja. Az elmúlás melankóliája.

 

Faluról falura

 

Versecre és a közeli falvakba a pozsareváci béke után azonnal megindult a betelepülés. 1719-ben érkeztek az első németek, méghozzá Elzászból és a Mosel völgyéből. Nem nehéz elképzelni, hogy rizling- és traminivesszőket is hoztak magukkal a messzi idegenbe. Még a nevét is tudjuk Tetz Jánosnak, aki a teljesen elnéptelenedett Temeskutast (ma Gudurica) megalapította Kudritz néven! A környezetéből szinte szigetszerűen kiemelkedő Verseci-hegységet három irányból veszik körbe a falvak, melyek a bortermő körzetet alkotják. Északon a már említett Temeskutas a legfontosabb, de Márktelke (Markovac) és Kisszered (Malo Srediste), melyek már a kezdetektől román falvak, utóbbiban ortodox kolostorral, valamint Nagyszered (Veliko Srediste), ez az ősi szerb falu is ide tartozik.

 

Nagyszered önállóan is izgalmas, mert bár jelentősnek mondható magyar, német és cseh kisebbségéből szinte semmit nem őrzött meg, áll még a Lazarovics család által a faluban épített mindkét kastély. Az egyik iskolaként funkcionál, a másik megmentőjét várja. A födém beszakadt, az épületben csak a rombolás nyomait találni. Temeskutasra betérve pedig, a rengeteg, buszos turistákra szakosodott, gyakran ihatatlan lőréket kínáló borkimérésen túl az is látszik, hogy házai egy más kor, egy más gazdasági környezet emlékét őrzik. Vastag kőfalak, háromszáz esztendős pincék, kanyargós utcák.

 

A Verseci hegység déli oldalán
 

Temesszőlős (Socica), Almád (Jab-lanka) és Meszesfalu (Mesic) található, mindhárom jellemzően román falu, utóbbiban a hegyoldalban már a középkorban is ott állt a görögkeleti kolostor. Végezetül a hegy nyugati lábánál terül el Versec, a Szent Gellértről elnevezett hatalmas római katolikus templommal.

 

Régi és új szelek

 

A vármegye legismertebb bora is a verseci volt, erről így írt Fényes Elek 1847-ben: „Jóságra nézve első helyet érdemel a megye borai közt a verseczi. Különös észrevétel Verseczen az, hogy itt a hegynek az északi oldala jobb bort ad, mint a déli, minek oka a hegy fekvésében kereshető.” Miután a vasút is elérte a települést (1858-ban), Bernard Staub svájci borkereskedő megalapította Helvécia néven a kor talán legmodernebb borászatát, amely a világon mindenhol ismertté tette a verseci bort. A fellendülés azonban nem tartott sokáig. A filoxéra pusztítását nehezen heverte ki az 1893-as bortörvénnyel önálló borvidéki rangra emelkedő Versec-fehértemplomi borvidék. Ezt követte a határok megváltozása, majd a németek elűzése, végül a kollektivizálás. Megszületett a Vršački Vinogradi, a helyi borászati téesz, s ez 40 év alatt teljesen tönkretette mind Versec nevét, mind az itt őshonos bánáti rizling (szerbül Kreaca) szőlőfajtát. A cég jogutódja ma is 1600 hektárt (!) birtokol, de a hírekbe leginkább a borászat csődjével és egy sikertelen kínai eladási kísérlettel tudtak bekerülni.

 

Aki ma iható bort keres a borvidéken, az egyetlen dolgot tehet. Becsönget a Rnjak borászatba Temeskutason. A dalmát tengerpartról a kilencvenes évek elején elmenekült szerb házaspár végül 2013-ban vásárolta meg a régi német portát és a szőlőket, hogy a 2014-es rossz évjárat majdnem el is vegye a kedvüket az egésztől. Sokan kinevették őket hozzá nem értésük és kompromisszumokat nem ismerő minőségszemléletük miatt, de a 2015-ös év Bécsben is díjazott borai már őket igazolták. Úgy látszik, a verseci borvidéken új szelek fújnak és éppen azok éleszthetik fel a múltat, akiktől a sajátjukat máshol, mások elvették. Őszintén kívánom, hogy sikerrel járjanak!

 

›› Vinarija Rnjak – Chardonnay 2016

Telt és gyümölcsös bor, a friss savak és a körtés-vajas karakter teszik igazán jól ihatóvá. A korty végén még egy kis sós-minerális felhang is megjelenik.

 

›› Rosé 2015

Pinot Noir és Hamburgi muskotály képezi az alapját, ennek megfelelően parfümös, muskotályos az illata. Szépen érett, igazán gyümölcsös, mediterrán hangulatú rosé.

 

›› Pinot Noir 2015

Erdei gyümölcsök és keleti fűszerek az illatban. Izgalmas! Kóstolva nem a klasszikus burgundi vonal, sokkal inkább déli karakter, aszalt gyümölcsökkel.

 

›› Merlot 2015

Csoki és fekete bogyós gyümölcsök teszik már az első pillanatban szerethetővé az illatát. Megkóstolva viszont a várt nagy test helyett szép savakat és frissességet kapunk. Hosszú.