A kutatás többek között azt vizsgálta, hogyan változott az AI-eszközök használata 2025-höz képest, mekkora heti időmegtakarítást érnek el a válaszadók, milyen szerepe van az AI-képzéseknek, hogyan terjednek az AI-agentek és Custom GPT-k, illetve milyen adatbiztonsági kérdéseket vet fel az érzékeny személyes és bizalmas céges adatok AI-eszközökben való használata.

„Tavaly még sok cégnél az volt a fő kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán AI-eszközöket bevezetni a mindennapi munkába. Idén már sokkal inkább az látszik, hogy az AI használata elkezdett beépülni a munkafolyamatokba, de a hozzáférés, a képzés és az időmegtakarítás nem egyenlően oszlik el a munkavállalók között” – mondta Török Balázs AI-szakértő, a kutatás készítője.

Több a képzés, de még mindig sokan támogatás nélkül használják az AI-t

A 2026-os kutatás egyik fontos eredménye, hogy minden vizsgált cégméretben nőtt azok aránya, akik kaptak AI-használatra vonatkozó képzést a munkahelyükön. A legnagyobb növekedés a 250 fő feletti vállalatoknál látható: míg 2025-ben ebben a csoportban a válaszadók 45 százaléka számolt be AI-képzésről, 2026-ban már 68 százalékuk. A közepes méretű cégeknél 27 százalékról 45 százalékra, az 1–49 fős cégeknél pedig 31 százalékról 37 százalékra nőtt a képzésben részesülők aránya.

A fejlődés ellenére a kutatás arra is rámutat, hogy továbbra is sok munkavállaló szervezett támogatás nélkül használja az AI-eszközöket. Ez különösen a kisebb cégeknél jelenthet kihívást, ahol jellemzően kevesebb erőforrás jut belső képzésekre, eszközbeszerzésre és AI-használati szabályzatok kialakítására.

Az eredmények alapján pozitív kapcsolat látható az AI-képzésben való részvétel és a munkában megspórolt idő között. Vagyis azok a munkavállalók, akik nemcsak hozzáférnek az AI-eszközökhöz, hanem támogatást is kapnak azok tudatos használatához, nagyobb eséllyel tudják valódi hatékonyságnövekedésre váltani az új technológiát.

„A mesterséges intelligencia kapcsán ma rengeteg a várakozás, a kérdés és sokszor a bizonytalanság is. Éppen ezért különösen fontosnak tartom azokat a kutatásokat, amelyek segítenek jobban megérteni, hol tartunk most, hogyan gondolkodnak erről a vállalkozások, és milyen valós igényekre adhat választ az AI. A Billingónál nap mint nap azon dolgozunk, hogy a technológia ne bonyolultabbá, hanem egyszerűbbé tegye a vállalkozók életét. Az AI-ban is ezt a lehetőséget látom: ha jól használjuk, időt szabadíthat fel, jobb döntéseket támogathat, és új szintre emelheti a hatékonyságot.”– mondta Sárospataki Albert, a Billingo Technologies Zrt. társalapítója és CEO-ja.

Az AI-agentek, Custom GPT-k és többeszközös használat nagyobb időnyereséggel járnak

A kutatás szerint azok a válaszadók, akik AI-agenteket vagy Custom GPT-ket használnak, nagyobb arányban számolnak be jelentősebb heti időmegtakarításról. Körükben gyakoribb a 10–40 órás, sőt akár a 40 órát meghaladó heti megtakarítás is, mint azoknál, akik csak egyszerűbb promptokat vagy alkalmi AI-megoldásokat alkalmaznak.

Ez arra utal, hogy az AI-használat következő szintje már nem pusztán egy-egy feladat gyorsabb elvégzéséről szól, hanem teljes munkafolyamatok támogatásáról. A kutatás alapján a ChatGPT továbbra is meghatározó szereplő a magyar munkavállalók körében, ugyanakkor egyre erősebb a többeszközös AI-használat is: a válaszadók különböző feladatokra egyre inkább több platformot használnak, például ChatGPT-t, Geminit, Claude-ot, Copilotot vagy más AI-megoldásokat.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az AI-val elért időmegtakarítás nemcsak nagyvállalati vagy felsővezetői környezetben jelentős. Az egyéni vállalkozók esetében is látványos hatékonyságnövekedés látható, miközben ők jellemzően kevesebb szervezeti támogatással és kisebb erőforrásbázissal dolgoznak.

„A kutatás számunkra egyik legérdekesebb eredménye, hogy az egyéni vállalkozók AI-val elért időmegtakarítása már megközelíti a felsővezetők szintjét – miközben jóval kevesebb erőforrással dolgoznak. Mivel egyszerre több szerepet is ellátnak, minden megspórolt óra közvetlenül több bevételt vagy több szabadidőt jelent” – mondta Mórász Márton, a Proactive Business Zrt. alapítója és elnök-vezérigazgatója.

Az adatbiztonság és az AI-governance a következő nagy vállalati kérdés

A kutatás egyik kiemelt témája az érzékeny személyes és bizalmas céges adatok AI-eszközökben való használata volt. Az eredmények alapján azok, akik ilyen információkat is bevonnak AI-alapú munkafolyamataikba, nagyobb heti időmegtakarításról számolnak be. Ez ugyanakkor komoly adatvédelmi, jogosultságkezelési és ügyfélbizalmi kérdéseket is felvet.

A magánelőfizetések és céges hozzáférések keveredése különösen érzékeny terület. Ha a munkavállalók saját fiókokban, saját előfizetéssel vagy nem kontrollált eszközökben dolgoznak céges adatokkal, az rövid távon hatékonyságot hozhat, hosszabb távon viszont kockázatot jelenthet a szervezet számára. A kutatás egyik fontos üzenete ezért az, hogy az AI használatát nem tiltani, hanem keretezni érdemes.

„Az AI akkor hoz valódi üzleti értéket, ha javítja a munka minőségét, növeli a hatékonyságot és közben nem kerül szembe az adatvédelemmel vagy az ügyfélbizalommal. A kutatás alapján az érzékeny vagy bizalmas adatokkal dolgozók jelentős időnyereséget érhetnek el, de ez csak akkor fenntartható előny, ha a használatot világos szabályok, kontrollált eszközök és tudatos AI-governance keretezi” – mondta Varga János Tamás, a VJT-Partners alapítója és irodavezető partnere.

A 2026-os AI-használati kutatás alapján a cégek számára a következő időszak egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy az AI-t ne elszigetelt egyéni kísérletezésként kezeljék. A valódi versenyelőnyhöz képzésre, biztonságos eszközhasználatra, világos belső szabályokra és olyan vállalati kultúrára van szükség, amely egyszerre támogatja az innovációt és kezeli az adatvédelmi kockázatokat.