A közép-európai régióban igen jelentős a családi vállalkozások szerepe:  tőlük származik a GDP átlagosan negyvenöt százaléka, a térség munkavállalóinak pedig mintegy ötvenöt százaléka dolgozik családi vállalkozásoknál.

Ennek ellenére nagyon kevesen foglalkoznak azzal, hogy a családi vállalkozások sok területen – például pénzügyi magatartásukban, irányításukban, vállalati kultúrájukban – jelentősen különböznek a nem családi tulajdonban működő társaságoktól. Emellett számos jogszabályi rendelkezés is eltérően érinti ezeket a vállalkozásokat.

Versenyjogi szempontból megkülönböztetik a családi vállalkozásokat más vállalkozásoktól, és a versenyjogi szabályok alkalmazása során a kölcsönösen közeli hozzátartozók vállalkozásait egy vállalkozáscsoportba tartozónak tekintik. Ennek azért van nagy jelentősége, mert kihatással van arra a kérdésre, hogy kell-e a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyének beszerzése a felvásárlás végrehajtásához.

Közismert szabály, hogy meghatározott árbevételi küszöb elérése esetén vállalkozások vagy vállalkozásrészek felvásárlását be kell jelenteni a GVH-nak. A hatóság engedélyének megszerzése azért fontos, mert ennek hiányában nem hajtható végre jogszerűen a tranzakció, azaz a vevő nem veheti át a céltársaság irányítását. A bejelentési küszöbértékeket a Versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény) határozza meg.

A fő szabály az, hogy ha az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes magyarországi nettó árbevétele meghaladja a tizenötmilliárd forintot, továbbá a vevő és a céltársaság vállalkozáscsoportjának előző évi magyarországi nettó árbevétele külön-külön meghaladja az egymilliárd forintot, akkor az összefonódást be kell jelenteni – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal ügyvédje.

Az árbevételi küszöb első pillantásra elég magasnak tűnhet, azonban sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy ha a vevő családi vállalkozás, akkor a vevő vállalkozáscsoportjának árbevételéhez nemcsak a családi vállalkozást tulajdonló személy cégeinek árbevételét kell hozzászámolni, hanem a tulajdonos közeli hozzátartozói által irányított vállalkozások árbevételét is. Így sok esetben a bejelentési küszöb azonnal teljesül. Például, ha az adott tranzakcióban a vevő az édesapa tulajdonában álló vállalkozás, akkor a vevő vállalkozáscsoportjának árbevételéhez az édesapa cégeinek árbevételén kívül az édesapa szüleinek, testvéreinek és féltestvéreinek, feleségének, gyermekeinek, unokáinak irányítása alatt álló vállalkozások árbevételét is hozzá kell számítani.

Ez a szabály viszonylag újkeletű, mivel egy 2016 decemberi versenytanácsi döntés alakította ki azt a gyakorlatot, mely szerint a kölcsönösen közeli hozzátartozói viszonyban álló vállalkozások fő szabály szerint nem függetlenek egymástól, így egy vállalkozáscsoportba tartoznak. A döntés alapján sok olyan összefonódás is bejelentéskötelessé válik, amely a korábbi gyakorlat alapján nem lett volna az, mivel 2016 előtt a közeli hozzátartozók által külön-külön irányított vállalkozások árbevételét nem kellett összeadni.

Érdemes ezt a szabályt fejben tartani, mert a bejelentésköteles összefonódás GVH engedélyezésének elmulasztása komoly: napi ötvenezertől kétszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ráadásul a GVH a bejelentés elmulasztásától számított ötéves elévülési időn belül eljárást indíthat – mondta dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Fontos, hogy ennek a versenytanácsi döntésnek kedvező hozadéka az, hogy a közeli hozzátartozók cégeinek egymás közti felvásárlását nem kell bejelenteni a GVH-nak, mivel a vállalkozáscsoporton belüli átsrukturálások nem bejelentéskötelesek.

(forrás: vg.hu)